Az Öt Változó Állapot – Az Öt Elem

Az energia fejlődésének öt szakasza: a föld , a fém , a víz , a fa és a tűz felöleli a természetben fellelhető összes jelenséget. Olyan jelképrendszer ez, mely az élet minden területére egyaránt vonatkozik.
Su-Wen
Az energia kibontakozásának öt állapotát wu xingnek nevezik. Szó szerinti fordításban a wu jelentése „öt”, xingé „megy”. A legelterjedtebb fordítási lehetőségek az Öt Elem, Öt Változó Állapot és az Öt Hatóerő A fejlődési szakaszokat jelölő természeti elemek megnevezései mindazonáltal nem utalnak azok megfogható, anyagi voltára.
Az energia átalakulásának mind az öt fajtája egyszerre bír dinamikus és statikus aspektussal. A dinamikus szempont az energia szakaszos átalakulására mutat rá, ami az energia helyváltoztatásának természetes folyamata során megy végbe – e folyamatból vezethető le az idő rendszere. Ezt úgy hívják, hogy wu-yuen, jelentése? Az energia fejlődésének öt szakasza. Szó szerint a yuen mozgást vagy körmozgást jelent. Az energia-átalakulás öt alaptípusának statikus szemlélete az anyagi dolgok jellemző tulajdonságait írja le, és csak osztályzási rendszerként használják. Ez a módszer a wu-xing elnevezést kapta, bár a wu xing néven szokás hivatkozni az energia-átalakulás öt fajtájára általános értelemben is. A dinamikus szemléletmód egyik ábrázolási formája az energia éves körforgása, amint az végigáramlik a világmindenségen. Az energiaáramlás egy köre valójában két évig tart: az egyik szakasz yang, a másik yin. Mivel minden két éves ciklus átmegy az öt változó állapoton a teremtő rendet követve, ezért s teljes kör tíz évet, azaz egy shuent ölel fel. A dinamikus jelleg az energiakeringés napi és hónapi szakaszaiban ugyanúgy jelen van, mint ahogy az emberi test megfelelő energiaköreiben. Hasonlóképpen, minden egyes kibontakozási állapotot vizsgálhatunk dinamikus és statikusként is. A fém osztálya például, dinamikusként vizsgálva olyan cselekedeteket eredményez, mint a gyilkolás, a háborúzás, a megtisztulás és a változás. Statikus oldalról szemlélve a fém osztályát példázzák az eszközök, a szerszámok és a fegyverek.
A szellemileg beérkezett ősök úgy értelmezték a fát, mint olyat, ami felfelé törekszik, akár egyenesen, akár kanyargó vonalban. A fém olyasmit jelent, ami változásnak van kitéve, a tűz lángolva tör fölfelé, a víz lefelé folyik, a föld képes életet adni. Elvont értelmükben ezek az elemek jelképezhetik azon anyagokat, illetve jelenségeket, melyek jellemzői között szerepelnek az adott szakasz által mutatott tulajdonságok. A szóban forgó elemek ciklikus kölcsönhatása segítségünkre lehet abban, hogy megmagyarázzuk és kellőképpen bemutassuk a világegyetemben előforduló összes anyag és jelenség összefüggését., beleértve az ember külső és belső tapasztalásainak területét is. Az energia kibontakozásának öt szakasza teljes filozófiai és gyakorlati rendszert biztosít számunkra, amely megmagyarázza az egyetemes kölcsönhatások bonyolult összefüggéseit, mi több, alkalmazásával helyreállítható a felborult energia-egyensúly, a konfliktushelyzetek pedig elkerülhetővé válnak.
Az energia kibontakozása során öt állapotot vesz föl, mely öt állapot szorosan kapcsolódik egymáshoz, mindig ugyanabban a sorrendben követve egymást a körforgásban. Ennek az öt szakasznak az együttes hatása hozza létre a világegyetemet, s ez tükröződik az emberi mikrokozmoszban is.

Ni Hua-ching: Tao a leheletfinom, egyetemes törvény
Lunarimpex kiadó