Erény

Az Öt Erény  

Az Öt Alap és az Öt Dolog külön-külön tartalmaznak Öt Erényt és Öt Tolvajt. Az Öt Erény olyan minőségeket képvisel, hogy egyszerre mozdítják elő a társadalom egészséges állapotát és a személyes fejlődést. Az Öt Tolvaj érzelmek és sóvárgások, amiket azért neveznek tolvajnak vagy rablónak, mert a kielégítésük meglopja az egyént az Életenergiájától, józan eszétől és benső önállóságától. Ezt a lecsapolást tekintik a testi és tudati hanyatlás okának. Az Öt Erény neveit különböző módokon fordítják le, különféle aspektusait vagy jellemzőit illusztrálva azon minőségeknek, amiket képviselnek. A jóindulatot az emberiességgel, kedvességgel és együttérzéssel társítják, az igazságot az igazságossággal és kötelességgel, az udvariasságot az illemmel és társadalmi keggyel, végül a tudást vagy bölcsességet a dolgok vizsgálatával és az alapelvek megértésével. A taoista szövegekben találó hozzáállásokról és cselekedetekről is említést tesznek, úgymint az emberek szeretete, társadalmi jólét előmozdítása, alkalmazkodás másokhoz és elméleti valamint gyakorlati tanulmányok folytatása. Az ötödik erény, az igazmondás talán a legpontosabban meghatározott minőség a Teljes Valóság taoizmusban. A szót hitként vagy bizalomként lehet lefordítani, de a taoista gyakorlás ezen iskolájában konkrétan az őszinteséggel és igazsággal társítják, és ezt tekintik a központi tulajdonságnak, ami hitelessé teszi az összes többi Erényt. Ezért úgy tekintenek rá, mint ami az egyén magját képezi.

Az Erény"Bár a szellemi természetű ember valóban mindig erkölcsös ,
de a jó erkölcsű ember nem feltétlenül szellemi természetű is,
mivel sokszor az erkölcsöt csupán megtanulják intellektuális megfontolásokból." - Ni Mester

Fejlődésünk során az erények gyakorlása döntő fontossággal bír.  Ha valaki a személyes jellegeken kívül szeretné elérni az Őseredendő Valóság megtapasztalását, ehhez olyan tettekre van szüksége, amelyek saját magán túljutva, egyéni szándékait félretéve, önzetlen tettekben nyilvánul meg. Ez az erény gyakorlásának kezdeti, alapszintje. Ez az alapszint még nem a valódi erény, mert együttérzés és szeretet nélkül, még ha valóban segítünk is másokon, gyakran önző szándékok, érdekek és félelmek húzódnak meg a háttérben.
A valódi erény gyakorlása túlmutat az egyéni szándékokon. Feltételezi az Azonosság megélését, azaz tapasztalja saját maga és az összes többi lény egyenlőlényegűségét. Ez a szeretet alapja, amikor nem találunk különbséget magunk és az összes többi lény között. Az így véghezvitt erényes tettek már nem dualisztikusak, hiszen a mindannyiunkban jelen lévő Őseredendő Természet által hajtjuk végre. E szintet csak a megvalósítás haladottabb fokain érhetjük el, illetve kivételes alkalmakkor, mint amikor a szülő és gyermek, a szerelmes párok vagy a mester és a tanítvány megnyílnak egymás felé.
A kezdeti erények gyakorlására szükség van, mert ezáltal stabilizálódik az utunk elején lévő bizonytalan fejlődés, azaz nincs visszaesés, növekszik a test energia szintje és megalapozhatjuk a valódi együttérzést, segítve ezzel környezetünket is. Belső erényeinkre hagyatkozva a következő tettek halmozzák fel a legtöbb érdemet:

-    alázatosság gyakorlása
-    rugalmas alkalmazkodás
-    egyszerűségre való törekvés
-    őszinteség
-    emberek kibékítése
-    templomok építésének támogatása
-    védelmezés

"Ahol jelen van a Dao ott Erénynek is kell lennie, és ahol jelen van az Erény ott kell lennie a Daonak is."

Méhecske halhatatlanA Wudang-hegységben a felső kolostor felé vezető út felénél találjuk a Tai Zi Po, más néven Fu Zhen Guan (Zhen herceg dombja) kolostort. Zhen Wu fiatal korában az itt levő könyvtárban tanulmányozta a taoista tanításokat, és ebben a kolostorban van a híres Tűreszelők Kútja. Ennél a kútnál esett meg a következő történet: Zhen Wu belefáradt tanulmányaiba és úgy döntött, hogy visszamegy szüleihez a császári udvarba. Nem sokkal azután, hogy úrnak indult, találkozott egy idős hölggyel, aki egy nagy vasdarabot csiszolgatott. Megkérdezte a hölgyet, hogy mi célja a hatalmas fém csiszolásával, aki azt felelte, hogy tűt készít belőle. Ezen Zhen Wu igen meglepődött, hisz egy ekkora vasból tűt reszelni kilátástalanul nagy munka. Erre az idős asszony elmondta neki, hogy ha bármit el szeretnénk érni az életben, az csak hosszú, kitartó munkával lehetséges. Zhen Wu megértette a különös tanítást és újult erővel visszatért tanulmányaihoz. Az idős hölgy nem volt más, mint a taoizmus legfőbb védőszentje, Ma istennő.
Ma ebben a kolostorban él a Wudang egyik legidősebb mestere, a Méhecske halhatatlan. Nála tett látogatást az osztrák Wudang Pai Iskola vezetője, Ismet Himmet, és kitűnő kérdésekre kapott választ az idős taoistától. Az erről készült felvételeket láthatjuk az alábbi linken. Válaszait nevetése, tisztasága és bölcsességének ereje teszik hitelessé.
Fogadjátok szeretettel!

A Méhecske Halhatatlan szerint kitűnően fejleszthetők a belső erények azzal, ha nem reagálunk a minket ért támadásokra, hanem a gondolatoktól mentes Ürességben időzünk. Elmagyarázza nekünk, hogy amikor megbántanak minket, de mi az Ürességben maradunk, akkor a minket megbántó személy valójában a bennünk lévő romlottságot öli meg. Ha reagálsz rá, akkor nem fogadod el az ő jótettét, így visszatér a romlott. A végeredmény, hogy mindketten rosszul érezzük magunkat. A romlottság megmarad, és újabbal egészítjük ki.
„Ha nincsenek gondolatok, nincsenek problémák, így még bölcsességre sem lesz szükséged. Ám, ha megjönnek a problémák és te mégsem gondolkodsz, azaz Ürességben időzöl, akkor magától megjelenik a Bölcsesség is. Ha azonban már gondolkodsz, össze fogsz hasonlítani, arra gondolva, hogy a másik ember kövessen Téged és mindenki viselkedjen helyesen. Ez azonban szenvedést szül.”
Ha engedjük megjelenni az Ürességből a Bölcsességet, ez lesz az Erényünk, amely utat mutat a harmónia visszaállításához. Ennek gyakorlása nehéz, ám néhány kezdeti próbálkozás után hamar megtapasztalhatjuk, hogy az erényes tettek felszabadítják szívünket, könnyeddé teszik létezésünket, és megértjük, hogy a világgal folytatott harcunk csak súlyosbítja a helyzetünket.
A gyakorlás szempontjából az erények fejlesztése kiemelt fontosságú. A Qi természete olyan, mint egy üst, amit beleteszünk azt fokozza, erősíti. Ha jót, akkor az még jobbá válik, ha rosszat, akkor az még rosszabbá. Ez erénytelen tettek, önmagunknak az Eredendő Természetünk elé való helyezése, a vágyak és a sérelmek követése rossz közérzetet eredményeznek. Bár az erénytelenség kezdetben jogosnak és energiát adónak tűnik, hamarosan frusztrációt okoz, azaz nem bírunk kilépni gondolatink és érzelmeink szövétnekéből. A gyakorlás fokozhatja mindezeket a frusztrációkat. Ha azonban pozitív benyomásokkal gazdagítjuk tudatunkat, felismerjük az adás örömét, és gyakoroljuk az öt erényt, akkor az energia nem csak fokozza belső gazdagságunkat, hanem a Tao is megjelenik életünkben, és gondozza, ápolja annak alakulását.

Ge Hong a legendás alkimista szerint: „Ha a gyakorlók nem visznek véghez érdemdús tetteket, hanem pusztán a titkos technikákat űzik, akkor soha nem fogják elérni az Élet Teljességét. A jótettek állnak az első helyen, ezt követi a hibák elkerülése. A Mennyei Folyamat követői úgy érzik, hogy emberek megmentése a bajtól, nehogy az katasztrófába torkoljon, valamint mások védelmezése a betegségektől, nehogy idő előtt meghaljanak, ezek a legmagasabb szintű jócselekedetek. A hűség, gyermeki szeretet, barátságosság, engedelmesség, példamutatás, megbízhatóság alapvetőek.”

Erények működéseAz erényes tettek hatását két hullámban tapasztalhatjuk. Az elsőt az egyéni természetünktől függően, hol azonnal, az erény gyakorlásakor, hol később, egyre gyengébben. Ha a Qi mezőnk nyitott, és büszkeségünk nem meghatározó, az erényes tettet azonnal felszabadító örömérzet kíséri. Eltérő esetben később, napról napra gyengülve jelenik meg. A második hullámban érkező tapasztalások égi természetűek. Egyfajta befektetéshez hasonlítható, amikor csak bizonyos idő és mennyiség elteltével juthatunk a kamathoz. Ez a kamat lényegesen nagyobb erejű, így jelentősen befolyásolja életünket. Ha megfelelő mennyiségű erényes tettet halmozunk fel, jutalmul az Ég kitüntet figyelmével. Kivételes jó szerencsét, családunk védelmezését, tehetséget tanulásban, a fejlődésünket akadályozó tényezők megszűnését, kivételes együttérzést vagy ragyogó intelligenciát kapunk. Az első ilyen jutalmat 300 jótett után kapjuk, ám nagyobb jutalmat csak 1200 után.
Jótettek gyakorlása nélkül nem hogy nem kapcsolódhatunk a Nagy Taóhoz, de emberi természetünk csupán felerősödik. Azok az Ég Utáni, emberi folyamataink, amelyek nem képesek túlmutatni egyéni életünkön, elszigetelnek minket a Tao teremtő erőitől. Ez olyan mintha leválasztanánk magunkat a Forrásról, megteremtve ezzel a magányt. A magány hosszútávon egy olyan folyamat, amely nem vezet előre, sőt frusztrált, ellenség-tudatot hoz létre. Ezeket nevezik belső démonoknak. Röviden összegezve:

„A jótettek nélküli meditáció belső démonokat hoz létre.”

Ahogy egy vállalkozásban is elveszíthetjük a befektetett összeget egy rossz döntéssel, a szellemi élet során is a haragból véghezvitt, másoknak ártó tett is képes eltörölni az előzőleg felhalmozott erényeket. A bent tartott mérgelődés „csupán” testi betegségeket okoz, és csökkenti örömünket, egy, a haragból véghezvitt tett, akár több élet alatt felhalmozódott erény-energiát is semlegesíthet. Így ez az egyik legnagyobb méreg az Úton. A környezetünk megsértésének mértékétől függ a semlegesített energia mennyisége.

AlázatMiért jó alázatosnak lenni? Liu Yi Ming szerint:
„Ha az emberek képesek kiüríteni szívüket és alázatosnak lenni egymás felé, akkor erényben gazdagodnak, mely feltölti s mások fölé emeli őket. Minél inkább képesek üresnek és alázatosnak lenni, annál inkább feltöltődnek és emelkednek. Folytonosan üresnek lenni, folytonosan feltöltődni, folytonosan alázatosnak lenni, folytonosan felemelkedni, ami nem jelent mást, mint hogy az üres mégis teli, a teli mégis üres, az alacsony mégis magas, a magas mégis alacsony; mindegyik csatlakozik a másikhoz egy egységet alkotva, az üresség és a teljesség megfelel egymásnak.”

De – A belső természet elveA Taoizmus amely egy kínai gondolkodásmód, az Univerzumot egy összefüggő, szerves egésznek tekinti. A világegyetemet számos megváltoztathatatlan természeti törvény irányítja, melyek folyamatos változások áramlataként nyilvánulnak meg. Ezt a természetes rendet és áramlatot Dao-nak vagy Útnak hívják. Azáltal, hogy felismerjük és igazodunk ezekhez a törvényekhez, elérhetjük a lét egy olyan állapotát, amely egyesíti a tökéletes szabadság megtapasztalását az élet fejlődésével együtt járó teljes összekapcsolódottsággal, a Dao-val való eggyé-válással. Ahhoz, hogy a létezés ezen szintjét könnyebben megvalósítsuk, a taoista írások számos, a hétköznapok során követendő elvet mutatnak be. Ezen elvek megértése és elfogadása lehetőséget nyújt arra, hogy teljessé és egésszé váljunk, hogy tudatosan az élet áramának elválaszthatatlan részét képezzük.
A Taoista életfelfogás központi gondolata a “De” vagy az “Erény”. Ez a szó a legendás bölcs, Laozi híres munkájának címében, a Daode jing-ben (Az Út és az erények könyve) is szerepel. Annak ellenére, hogy a “De” szó szerinti fordítása “erény”, a taoista irodalomban az erő vagy a kitartás kifejezésére használják (mint a latin “root” “virtus”; “indicates”). A “De” arra utal, hogy minden létező dologban erő és energia rejlik, amely a saját valódi lényükből vagy igazi belső természetükből származik. Ez az erő abból a tényből ered, hogy valódi önmagunk a Dao kifejeződése, mivel ez ténylegesen összekapcsolódik az Univerzum erejével. A “De” fogalma azt az erőt, energiát jelenti, amelyet erőszak használata és a dolgok természetes rendjébe való helytelen beavatkozás nélkül tapasztalunk meg. Modern társadalmunkban sok figyelmet fordítanak az öntudatosság fejlesztésére, “önmagunk megtalálására”; “annak felismerésére, hogy kik is vagyunk valójában”. Sok tradíció – beleértve néhány nyugati pszichológiával foglalkozó iskolát is – ezt az önmegismerést és önelfogadást a személyes jól-lét alapjának tekinti, szerintük ez az egyéni átalakulás felé vezető út fontos lépése. Egyes társadalmi gondolkodók és aktivisták is hisznek abban, hogy magas szintű öntudatosság és felelősségvállalás nélkül továbbra is lehetetlen lesz megoldani számos olyan társadalmi és környezetvédelmi problémát, amellyel jelenleg az emberiség szembesül. Milyen irányelveket nyújt a Taoizmus ezen a területen? Hogyan tud a mi “De”-nk megnyilvánulni, hogyan tudjuk megismerni valódi önmagunkat oly módon, ami összeköt bennünket világunk más részével?
Hagyományos nyugati szemléletmódunk azon a feltevésen alapszik, hogy az emberek mind egymástól elkülönített lények, akik másoktól és az őket körülvevő környezettől elválasztva élnek. Másrészről pedig a “De” magába foglalja a saját belső énünkbe, valamint minden élet összekapcsolódásába, egymásra utaltságába vetett bizalmat és hitet.
Laozi azt írja: “Minden a Dao-ból ered. Mindent az Erény (a saját belső természete táplál). Az erény jóság és őszinteség.”
Első lépésként kérem, higgyünk magunkban, a bennünk rejlő jóságban, a fejlődésben, ami maga a Dao. “A hatalmas Dao mindenhova eljut. Tízezer dolgot táplál és semmit sem hátráltat.” – állítja Laozi, arra ösztönözve minket, hogy ne engedjük a kétségeinknek és a félelmeinknek. A Dao-ba, valamint saját belső lényünk kifejeződésébe vetett bizalmunk és hitünk növelésének egyik módjaként Laozi azt tanácsolja, hogy emelkedjünk felül a hagyományos értékeken, azokon a társadalmi morálokon és mintákon, amelyek önmagunk különálló egóként való szemlélését erősítik vagy szolgálják, hogy elszigetelődésünk béklyójához láncoljanak bennünket, megfosztva minket valódi énünk lényegétől.
A bölcs azt mondja: Önként fogadd el a szégyent. Fogadd el azt, hogy nem vagy fontos. Ne törődj a veszteséggel és a győzelemmel. Így tudsz igazán mindennel foglalkozni.
Ahhoz, hogy “De”-nk könnyebben megnyilvánuljon, Laozi kezünkbe ad “három kincset”, hogy egyre jobban felfedezzük az élet egységét, és létünk a Dao-val harmonikusabbá váljon. Az első kincs a részvét, a második a mértékletesség vagy egyensúly, a harmadik pedig az alázatosság, “vagyis az, hogy ne merészkedjünk mások fölé”. Éreznünk és tapasztalnunk kell az emberiséggel és minden más élőlénnyel való összekapcsolódásunkat. Így képesek leszünk minden helyzetet megfelelő, helyes és segítőkész módon kezelni, és a magasabb jót szolgálni. Ez a részvét. A mértékletesség gyakorlásával megőrizhetjük az élet kényes egyensúlyát, és összhangba hozhatjuk tetteinket az Univerzummal. A Dao táplálni fog minket, ha erőforrásait bölcsen használjuk. Az emberek viselkedésének elfogadása lehetővé teszi, hogy a Tao kreatív erői irányítsanak bennünket, és cselekedeteinket az emberiség, és a világegyetem – mint egész – szolgálatába állítsuk. Ily módon a “De”-nk megjelenik. Tetteink egyre jobban kifejezik valódi belső lényünket, egyre inkább összhangban állnak a Dao-val. Ahogy a “De”-nk egyre jobban megnyilvánul, kifejeződik, megtapasztaljuk, hogy környezetünk szerves részét képezzük; lazán, könnyedén és természetesen haladva előre az élet útján.

"Mindazoknak, akik szellemi tökéletességre törekednek,
és igazi eredményeket kívánnak elérni,
a megbocsátás erényét állandóan gyakorolniuk kell." - Ni Mester

Az Áldások Csendes Folyama és A belső és külső szellemi összhangja, az élet igazságának törvényeA mellékletekben találéhatunk két olyan alapművet, ami összefoglalja azerények gyakorlásának részleteit. Minden Lampionünnep alkalmával, ezekből az Intelmekből és Eréynekből mindenki húz magának egyet-egyet, és ezt arra az évre a legfontosabb Intelmények és Erényének teszi. Mind a két eredeti művet, bármelyik kínai faluban megtalálhatjuk, jóllehet kevés olyan könyv van, mely hasonlóan sok helységben előfordulna. Az évek során jóakaratú emberek másolatok millióit terjesztették. Ez a két könyv volt a kínai nép többségében mélyen gyökerező vallásos és szellemi nevelés alapkönyve.

"Önmagunk elfogadása igen fontos, minden lehetséges fejlődésnek ez az elengedhetetlen alapja.
Önmagunkat elfogadva és másoknak megbocsátva visszaszerezzük jólétünket." - Ni Mester

WU SHI TAIJI JIEN

Wu stílusú Tai Chi egyenes kard

szeminárium

sorozat kezdődik SZEKSZÁRDON

8x10óra, mindig a hónapok 2. hétvégéje szombat-vasárnap

A 8 hétvégén a 36 lépéses formagyakorlat, a kardhasználat alaptechnikái a hozzá tartozó belsőenergia munka és a formagyakorlat elemeinek gyakorlati alkalmazásai sajátíthatók el.

A fegyverrel való gyakorlás nagymértékben segíti a pusztakezes gyakorlatok pontosabb kivitelezését és mélyebb megértését is.

Első hétvége: 2011.10. 8.-9.

Szombat: 13-18 óráig

Vasárnap: 8-13 óráig

Saját fegyver szükséges.

A tanfolyam díja: hétvégenként 6000,- HUF

Jelentkezés: Dr. Armen Tatevoszjan

06-20/3162096 hétköznap napközben

armencio@yahoo.com

A Tao ok-okozati törvénye

A világot alkotó törvények nem engedhetik a káosz és a véletlen kialakulását. Kell lenni egy rendező elvnek, amely irányítja a jelenségek időbeli egymásra alakulását. Bár a nagy energiájú és szabad akaratú mesterek képesek belenyúlni a jelenségek folyásába, és történelmünk során többször találkozhattunk azzal, hogy égi halhatatlanok befolyásolták az emberiség sorsát, hétköznapi szinten mégis a tetteink összessége határozza meg életünk minőségét. A gondolataink befolyásolják legkevésbé, ha érzelmekké alakulnak már jelentősebben, ha pedig érzelmeink tetté alakulnak, akkor teljes mértékben befolyásolják jövőnket. Liu Yiming a következőképpen magyarázza az ok-okozat törvényét:

Búza vetése és len vetéseHa búzát vetsz, búzát aratsz; ha lenmagot vetsz, lent aratsz. A len nem fog búzát teremni és a búza sem ad lent – a magok különbözőek.
Megfigyelésem alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem más, mint a Tao ok-okozati törvényének megjelenése. Ha az emberek alapvető gondolata jó, ha cselekedetei jók, akkor bizonyosan áldásban részesülnek. Ha az emberek gondolata rossz, és cselekedeteik szintén rosszak, azok bizonyára szerencsétlenséget hoznak.
A jó és rossz gondolatok az események okai, az áldás vagy balszerencse pedig a következmény. Ha van ok, akkor bizonyosan lesz következménye is. Az nem lehetséges, hogy a jó mag rossz gyümölcsöt terem, s hogy a rossz mag gyümölcse jó. A jó és a rossz következményei akár a formákat követő árnyékok, bizonyosak és állhatatosak.
Minden a jó vagy a rossz vetésének választásán múlik, megkülönböztetve, mi is a jó és mi is a rossz. Ennél fogva a bölcs megfontolja cselekményének kezdetét, a dolgok kezdetekor igen figyelmes, hogy képes legyen azt kivirágoztatni a végén.
A következő példával Liu Yiming tömören összefoglalja azt a folyamatot, ahogyan kijuthatunk az ok-okozat kötelékéből.

Barack oltása és szilva oltásaHa egy barackfa elöregszik, olts reá egy fiatal ágat és újból barackot terem. Ha egy szilvafa elöregszik, olts reá egy fiatal ágat és újból szilvát terem. Ennek az az oka, hogy bár a fa öreg, mégis van ereje a gyökereiben.
Megfigyelésem alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem más, mint az idős emberek megújhodásának Tao-ja. Az emberek vénülnek, mert engednek az érzelmeknek és szenvedélyeknek – aggodalmak százai befolyásolják elméjüket, miriád eset csigázza el testüket. Erejük elhasználódik, lelkük kimerül, a hamist valósnak hiszik és az öröm szenvedést eredményez.
Az életenergiájuk addig a pontig forgácsolódik, míg közel teljesen ki nem merül, természetük összezavarodik és életük meging. Mivel a gyökerek bizonytalanok, megöregszenek és meghalnak. Ezért nem lehet a végzetet okolni, mert önmagukra hozzák ezt a sorsot.
Ha az emberek már eleget tudnak ahhoz, hogy megbánják hibáikat és változzanak, érzelmi hullámzásaikat kisimítják, megszabadulnak a mérgektől, indulatoktól, birtoklástól való függésüktől, ha a fényűzésre és rangra úgy tekintenek, mint múlékony felhőkre, ha a hatalmat és nyereséget banditáknak és ellenségnek tekintik, akkor minden üressé válik számukra és a ragaszkodás megszűnik.
Koncentrálva az energiát, akár egy gyermek, mértékletesnek lenni, az életerőt tárolva, táplálva a szellemet, az illúzióktól megszabadulva és visszatérve a valósághoz, mindenkoron segítve a gyökerek gyarapodását, minden egyes lépést a helyes úton téve, növelve az igaz gondolatokat és csökkentve a hamis gondolatokat, igazán őszintén létezni kívül és belül, egybeolvadva a természet törvényeivel - ezek következtében valóban megifjodhatnak.
Ez hasonló folyamat ahhoz, mikor egy idős fára fiatal ágat oltanak. Egy ősi mester így fogalmazott: „Még ha akár a hetvenes vagy nyolcvanas éveidben jársz, még ha akár egy lehellet is van még benned, a helyreállítás lehetséges.” Ez így igaz.

Ni Mester szerint:
"Az Örökkévaló Igazság szerint: "A balsorsot és az áldást minden egyes személy maga vonzza magára, nem pedig jól meghatározott és megkülönböztethető utakon, kívülről érkezik."
Általában nem ismerik fel, hogy a sorscsapás vagy áldás az egyetemes energiának a válaszreakciója egy személy tudatának formájára és az illető viselkedésmódjára. Ez finom, mélyreható és szövevényes módon megy végbe. Ugyanakkor az emberek számára is nyilvánvaló, hogy ez a következmény hiteles, és mindig, pontosan megjelenik. A régiek ezt az energia-megfelelést néha a "büntetés", a "megtorlás"-törvényének hívták. Bárminek is neveznénk, tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy cselekedet, egy tett mindig visszahat az elkövetőre, vagyis a külvilágtól mindent "visszakapunk". Valójában az ember gondolkodásmódja és cselekvése teljesen kihat életére, és megváltoztatja életminőségét és -hosszát.
A jó vagy gonosz gondolkodás, illetve cselekvés olyan elkerülhetetlen következményekkel jár, mint ahogy elválaszthatatlan az árnyék az élőlények testétől. Az emberek auráján nyomot hagy minden olyan bűntett és vétek, melyet személyes megjavulásukig, és megváltozásukig követtek el. Az aura a személy szellemi valóságából összeálló energiamező. Magunkkal hordozzuk szellemi valóságunkat, míg a külvilág az ennek megfelelő energiákkal hat vissza ránk. A felsőbb birodalmak válaszreakciója agy adott személy aurájára olyan, mintha egy szellemi lény jegyezné föl az illető gonosztetteit, és súlyosságának megfelelő büntetést szabna ki. Ezen túlmenően, léteznek olyan gonosz szellemek, melyek az ember testébe bújnak, ha a szóban forgó személy gonoszsága egy bizonyos szintet elér.
A gonosz gondolatok, tettek és energiák lerombolják az élet normalitását. Ennek következtében leromlik az egészség és az ember szelleme is kiürül, sivár lesz. Így egyre gyakrabban csak szenvedéssel és nyomorúsággal találkozik, a többi ember pedig egyre jobban elutasítja társaságát. Sorscsapások és szerencsétlenségek hajszolják, a boldogság és a jószerencse  pedig menekül előle, mindenféle ártó energia veszi körül. Az élvezetek, a gyönyör méreggé válik, a boldogság eltűnik. Mikor az életlehetőségek megszűnnek és az életenergia kimerül, a személy anélkül fog meghalni, hogy lehetősége lenne elérni a halhatatlan szellemi életet. Ezért mindazoknak, akik egy örök és jó életet szeretnének élni, legelőször is kerülniük kell minden gonosz tettet."

A következőkben tanácsot is ad arra, hogy milyen tettekkel tehetünk jót Magunknak és Másoknak egyaránt:
"Hogyan vigyázhat tehát az ember saját szellemére, hogy a jó növekedjék benne és elkerülje a rosszat? Ha cselekedetei helyénvalóak, helyesek és jók, nyugodt lehet. Ugyanakkor, a teljes sikerhez kerüljünk el minden olyan személyt és helyzetet, mely sérti az Utat, és ne járjunk gonosz ösvényeken. Semmi szégyenteljest ne kövessünk el, még titokban sem. Gyakran nem könnyű a megszokott rossz tulajdonságokat levetkőzni, és távol maradni a veszélyes helyzetektől vagy az ártó szándékú emberektől, de a folyamatos törekvés biztosan meg fogja hozni gyümölcsét. Néha egyenesen jobb az egyedüllétet választani, mintsem a rossz társaságot.
Növeld a jót az erény felhalmozásával és szorgalmasan gyűjtsd a szellemi érdemeket a jó gondolatokkal és cselekedetekkel. Szíved érezzen együtt minden teremtett lénnyel. Szellemi energiádhoz, az élet valódi tekintélyéhez mindig legyél hűséges. Szüleidre nézz föl, óvd és tiszteld testvéreidet. Ne vonakodj, ha segíteni kell másokon, és ne legyenek elvárásaid családoddal vagy barátaiddal szemben. Műveld és fejleszd személyiséged, ez másokra is jó hatással lesz. Legyél együttérző az árvákkal, öregekkel és özvegyekkel. Tiszteld az időseket, és neveld, dédelgesd a gyermekeket. Segíts a bajban lévőknek, támogasd a szűkölködőket. Értelmetlenül és szükségtelenül ne bánts semmilyen érző lényt. Mások sorscsapása esetén legyél részvétteljes, ha pedig szerencséjük jobbra fordul, örvendezz velük együtt, így fokozatosan egyre több és több jó gondolatod fog támadni, ugyanakkor a felmerülő rossz gondolatokat könnyebb lesz semlegesíteni. Mások gyengeségének és rossz irányú törekvéseinek láttán légy megértő, de annál inkább örvendj, ha később mégis a jó irányba kezdenek fejlődni, erősebbekké válnak és gyarapodnak jótulajdonságaik. A többi ember gyarapodását tekintsd saját gyarapodásodnak, veszteségüket pedig saját veszteségednek. Ne tedd nyilvánossá és ne hozd szóba mások hibáit, valamint ne dicsekedj saját kiválóságoddal.
Ha a helyzet úgy hozza, hogy segítségre lenne szükséged, nagylelkűen jutalmazd meg a jótevőd, de a fordított helyzetben érd be kevéssel. Panasz nélkül viseld a szidalmakat, a megaláztatást és a sértéseket. Ne vesd meg a szerencsét és a kedvező körülményeket. Jó szívvel, vígan adakozz és soha ne várj viszontszolgáltatást.
Mindez egy általános útmutatás volt, mely segíthet a jó irányba való haladáshoz. Minden személynek meg kell találnia saját személyes módját arra, hogy kifejlesztett jóságát kiterjessze a közvetlen és távolabbi környezetére. A helyzettől és a bejárt életúttól függően ez minden ember esetében másként történhet. Sohasem szabad másokat utánozni, az embernek saját képességeit és természetes adottságait kell munkába fognia.
A saját természetünk jóságának kiterjesztését rendkívüli eredmények követik. Ha valaki jó,  mások  tisztelni kezdik. Az igazságosság és békesség embereit a boldogság és jólét veszi körül, a gonosz dolgok elkerülik és szellemi lények fogják védelmezni. Az illető személy ily módon akár halhatatlanná vagy istenséggé is válhat.
A hagyományos, szellemi bölcsesség szerint annak, aki hallhatatlan istenséggé szeretne válni, mintegy háromezer erényes tettet kell végrehajtania. Ha valaki boldog szeretne lenni, és hosszú földi életre vágyik, akkor szám szerint háromszáz és ezerkétszáz közötti jó tettre van szüksége. A jó tettek között a legmagasabbrendű a harmónia, békesség és egyetértés megteremtése az emberek között, valamint a sok-sok embert elpusztító háborúk megakadályozása. A harmónia erősítése egyaránt vonatkozik a nemzetek és az egyes személyek közötti nézeteltérésekre."

Eredendő Természetünk

„Azt mondják, hogy amikor az ember először megszületett Szent Ragyogás sugárzott belőle, a lépte könnyű volt, mintha repülne. Azután elkezdte kiélni a vágyait, a teste egyre nehezebb lett, a Szent Fénye pedig egyre inkább elhalványult. Ezért azoknak, akik a Daot keresik nem szabad arra sóvárogniuk ami másé, nem szabad ott élniük ahol mások, örömüket tisztaságból és csöndből kell meríteniük, minden ragaszkodástól szabadon. Önmagában az Éggel rokon elemet táplálva, a Földdel rokon elemet visszafogva az ember Halhatatlanként emelkedik fel az Égbe, ahogy a tűz is fölfelé száll.” - Chi Kuan Wen
A taoista tanok fő eszméje, hogy a Dao mindenütt jelen van, így mindent áthat. Tanítása értelmében az ember eredendően birtokolja a Daót, aminek magyarázatát sokszor abban találhatjuk, hogy az ember eredendően jónak született. Tetteinkkel ugyan befedhetjük ezt, de el nem pusztíthatjuk. Aki megkeresi, majd ápolja Eredendő Természetét, azt a Dao támogatni fogja, és Eredendő Természetének teljes kibontakoztatásával elérheti a teljes megvalósítást. Az ember szabadnak születik, és dönthet arról, hogy az Eredendő Természetét ápolja, vagy csak emberi természetét. Ez utóbbi idővel elveszíti kapcsolatát az eredendő jóságával, így tehetetlenül magányossá válik, szíve bezárul és körkörös gondolatai válnak egyedüli valóságává. Az Eredendő Természetünk ápolása az Égtől kapott saját Szellemünk ápolásával kezdődik. Ez egyrészt abból áll, hogy felélesztjük saját Szellemünket, amit a Belső Alkímiai folyamattal érünk el, másrészt abból, hogy felébresztett Szellemünket egyesítjük a Daóval. A taoista megvalósítás összességében e két lépésből áll: az Egyén Kis Daójának kibontakoztatása, majd egyesítése a világegyetem Nagy Taójával. Liu Yiming a következőket írja Eredendő Természetünk jóságáról:
A víz megfagyása és a jég olvadásaA víz jéggé fagy a hidegben, a jég vízzé olvad a melegben. Megfigyelésem alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem más, mint az átlagos ember bölccsé alakulásának Dao-ja.
Először is, az emberi természet alapjában véve jó. Eredetében nincs különbség a bölcs és az átlagos ember között. A gyűjtött erények energiájának felhalmozása alapján lesz különbség a bölcs és az átlagos ember között.
Ha valaki ápolja a jót, nem veszti el mennyei természetét, bölccsé válik. Ha valaki nem a jót ápolja, akkor elveszti mennyei természetét és átlagos emberré válik.
Ha valaki, aki nem jó, megtud eleget ahhoz, hogy megváltoztassa útját, a hibáktól a jóság felé forduljon, elfordul a romlottságtól, és visszatér a becsületességhez, átitatja önmagát a jósággal, akkor vissza tudja állítani eredetileg adományozott mennyei természetét, és átlagos emberből bölccsé válhat.
Ha azok, akik eredetileg jók, de nem tudnak eleget ahhoz, hogy óvatosak és megfontoltak legyenek, a külső körülmények befolyásolják őket és nem jó viselkedést vesznek fel, akkor elvesztik mennyei természetüket, és még ha bölcsek voltak is, átlagosakká válnak.
Azok, akik jók, olyanok, mint a víz, azok, akik nem jók, olyanok, mint a jég. A folyamat, ahogy a bölcsek átlagosakká válnak, és az átlagosak bölcsekké válnak, az az a folyamat, ahogy a víz jéggé válik vagy a jég vízzé válik. Ennél fogva a nagy fejlődés ösvénye a megvilágosodás minőségének tisztázásán és a végtelen jóban való megnyugváson át vezet.
Máshol így ír az Eredendő Természetünkről:
„Az, hogy az emberek, emberek tudnak lenni, az a Szellem végett van. Amíg a Szellem jelen van, addig élnek. Mikor a Szellem távozik, meghalnak.
A Szellem keresztüljárja a mennyet és a földet, ismeri a múltat s a jelent, minden szubtilis létezőbe be tud lépni, minden helyen létezik. Belép a vízbe s nem fullad meg, belép a tűzbe s nem ég meg, belép a fémbe és kőbe akadály nélkül. Olyan óriási, hogy megtölti az univerzumot, s oly kicsi, hogy elfér egy hajszál végében. Észrevehetetlen, megfoghatatlan, felfoghatatlan, leírhatatlan.
Az, aki a szellemet ügyesen használja, az idővel összhangban változik, részese lesz az ég és föld minőségének, részese lesz a nap és hold fényének, részese lesz a négy évszak rendjének, uralkodik a természeten őseredeti állapotban, és szolgálja a természetet időleges állapotban.”
A Szellemünk az Eredendő Természet hordozójaMivel a világegyetemet átjárja az Eredendő Természet minden minősége, mi, emberek is részesülhetünk belőle. Ez az Ég ajándéka, amit bennünk a Szellemünk hordoz. Érdekes módon az Eredendő Természet tulajdonságai közül a különböző emberek mást és mást kapnak ajándékba. Ez úgy jelenik meg, hogy a Szellemünk az Eredendő Természet összes tulajdonságát hordozza, ezek közül mégis csak néhány érhető el a Wei Wu Wei állapotában. Ez a néhány aktív tulajdonság az Emberi Természetünk lecsendesítését követően magától felragyog, természetesen megjelenik. Az Eredendő Természet többi tulajdonságát tudatos munkával érhetjük el.
Azt a részt, amelyet a Xingekből aktívnak kaptunk meg, Haóknak nevezünk. Ezek különbözőségei magyarázzák meg, az emberek közötti különbségeket. Miután lecsendesítettük tudatunkat és nem zavarjuk meg evilági törekvésekkel, az egyes emberekben más és más minőségek jelenhetnek meg. Ügyeljünk rá, hogy ne keverjük össze ezeket a minőségeket a hétköznapi minőségekkel. Az Eredendő Természetünk tulajdonságait úgy képzeljük el, mint egy tizennégy oldalú gyémánt: az oldalai különbözőek, mégis ugyanarról a gyémántról van szó. Amikor megpróbáljuk leírni a gyémántot, legtöbbször csak a rajta átengedett fényt jellemezhetjük. A tizennégy tulajdonság eltérőnek tűnhet, de mindegyiket átjárja a szabadság, természetesség, üresség és fény. Ez lehet az egyik oka annak, hogy ha a Mestereket vizsgáljuk, bizonyos vonatkozásban különbözőnek látjuk őket, az általuk megjelenített energia mégis egy ízű. Bai Yuchan (白玉蟾1194~?) így ír a Szellem és Eredendő Természet kapcsolatáról:
"Az Eredendő Természetben a Szellem a Mester. A Szellem az Eredendő Természet lényege. A Szellemben az Eredendő Természet a legelőkelőbb. Az Eredendő Természet a Szellem veleje. Egyesítve a testben megnyilvánuló Szellemet a Szellem Eredendő Természetével, ezt nevezik a Gyökérhez való visszatérésnek és az élet meghosszabbításának. Ez megteremti a tiszta Daót és a makulátlan szívet."
 Bai Yuchan (白玉蟾)
A Haiqiong Bai zhenren yulu 海瓊白真人語錄 (Bai Haiqiong Tökéletesedett feljegyzett mondásai) című művében Bai Yuchan azt is megfogalmazza, hogy miként érhetjük el Szellemünket.
"Az összes különféle módszer valójában mind csak a tudat módszere. A módszerek a tudat miniszterei, és a tudat minden módszer uralkodója. A tudat továbbá az Eredendő Természet [a test] mestere, és a Szellem háza. A nyugodt, békés tudat hatékony Szellemet eredményez. Ha a tudat elterelődik, akkor a Szellem távozik, vagy dühbe gurul. Az üres tudat ugyanakkor a pozitív Qi összpontosítását hozza létre. Az egyszerű és tiszta tudat a Yang összhangját idézi elő, vér és Qi szabadon tud áramolni, nem akadályozza őket semmi. Ha az akarat és szándék a nemcselekvés állapotában tud időzni, akkor minden vágy megnyugszik. A tudatban nem lesznek háborgó gondolatok, a szándékot pedig nem terelik el külső ügyletek. Ilyenkor a tudat folyton visszatér az egységbe és természetesen áramlik."
 Bai Yuchan (白玉蟾)
A Xing az Eredendő Természetünk. Ez az ember veleszületett minősége. Szellemi emberként működni nem jelent mást, mint az Eredendő Természetünket figyelembe véve végrehajtani tudatos tetteinket. A Xing tartalmazza a Valódi Tudást, és emberként birtokoljuk a szabad gondolkodás és tudatosság minőségét, azaz Tudatos Tudást. E két Tudás egyesítésével valósul meg az a bölcsesség, amely harmóniát teremt köztünk és a világ között. Ez a bölcsesség megvéd minket minden ártalmastól, fokozza egyéni szerencsénket, egészségben és hosszú életben tartja a testünket, és nyugalmat ad.
Cheng Yihan mester az Eredendő Természetről:
„Születés előtt az Eredendő Természetet tehát egy fényes, ragyogó tükörhöz lehet hasonlítani. A tükröt napról-napra elfedi a világ pora, míg többé már nem tükröz vissza semmit. Az önművelés célja, hogy napról-napra tisztogassa Eredendő Természeted tükrét, amíg az fényesen elő nem ragyog. Ki kell törölnöd a világ és a család fogalmainak festékét, hogy napvilágra kerüljön a makulátlan Eredendő Természeted. Ezért mondják, hogy „A világ útja napról-napra növekedés, míg a művelés útja állandó kevesbedés.””
Cheng Yihan mester összefoglalója az Eredendő Természet elhagyásáról:
"A Xing ezért az ember természetes alkatát jelöli, amiben felismeri a tiszta, makulátlan tartalom jelenlétét, ami összeköti az ember és a világegyetem természetét. Az ember eredetileg össze volt hangolva a világegyetemmel, de elhagyva azt nem egyszerűen csak áthágta a szellemi törvényt, hanem el is vágta a kapcsolatát az élet tiszta forrásával. Az Eredendő Természet elhagyása, ami a legnagyobb sértés amit csak elkövethetett, elválasztotta a Daotól és elkülönítette az egésztől, kiszolgáltatva őt önmagának."
A Xing, ami az ember természete, lényegét tekintve jó. Maguk az emberek továbbá, mivel mindannyian ugyanazon a természeten osztoznak, mind „egyenlően emberek”, bár abban a tekintetben nagyon különbözhetnek egymástól, hogy törekszenek-e az Eredendő Természetük lényegisége és rendelése felé vagy pedig elhanyagolják azokat. Mivel a természetet nem lehet megváltoztatni, ezért az embert arra sürgetik, hogy javítsa ki a személyes természetét és állítsa helyre az Eredendőt.
Az Eredendő Természet elvesztését a következőnek tulajdonítják: az öt szín szépségének, amik megzavarják a szemet, az öt hangjegynek, ami a fület, az öt illatnak ami az orrot, az íznek, ami a szájat, valamint az összes tetszésnek és utálatnak, ami a tudatot zavarja össze.
"A Tao követője nem kívánja a világot vagy benne az embereket megváltoztatni.
Engedi, hogy minden megváltozzon.
Így cselekszik, mivel tudja, hogy a magasabb szférákban nincsen győztes és vesztes,
hanem mindennek és mindenkinek ugyanolyan természete van." - Ni Mester

WuJi

„A TaiJi a WuJi szülötte, és anyja Yin-nek és Yang-nak.”

A WuJi maga a végtelen tér, a dolgok Eredetei Természete. Ennek megértésére való törekvés végtelen volta miatt teljesen felesleges. A végessel megérteni a végtelent – Zhuangzi szerint - éppoly nehéz, mint a kút mélyén élő békának elmagyarázni a tengert. Így mikor a megértésre való törekvés, és a jelen pillanatban vett tapasztalás kettősége eltűnik, a WuJi természete önmagától megjelenik. Ennek bárminemű erőltetése nem, hogy segít, hanem éppenséggel eltávolít bennünket a WuJi elérésétől. Nem tartalmaz semmi viszonylagosat, semmit, amire bármit mondhatnánk. Ezt szimbolizálja a kör. A WuJi egyszer önmagától megmozdult és így megszületett a mozgás, vagyis a Yang. Ha viszont valami megmozdult, szüksége volt egy alapra, amihez képest megmozdulhatott, ez a Yin. Ekkor a végtelen téren kívül létezett már egy középpont és az azt körülvevő végtelenség. De ha már volt egy pont, akkor létezett kint és bent. Volt a ponthoz képest fent illetve lent, jobbra illetve balra és így tovább. Megszületett a Yin-Yang kettősége, a TaiJi.

Ahhoz, hogy a TaiJi kettőségében a Yin-Yang kölcsönhatása fizikai szinten is meg tudjon jelenni, szükség volt a Három Alapra. Ezek a Földi, Égi illetve az Emberi Alapok. Az Égi Alap, maga a tiszta Yang megjelenése, amelyhez a csillagok és galaxisok, a nNap és a bolygók energiatere sorolható. Ez az Alap adja az emberi Szellem „alapanyagát”. A Földi Alapot pedig mindaz az értékes energia alkotja, amely az égi energiák sűrűsödéséből jött létre. Ide sorolhatók a Föld mélyén rejlő értékes fémek, ásványok és egyéb Yin-rezgésű kőzetek. Ez a Földi Alap alkotja az emberi szervezet anyagi részét, magát a szöveteket. Az Emberi Alap tehát nem más, mint a Földi illetve Égi Alapok kapcsolódásából eredő, kimondottan az emberre jellemző energiahalmaz. Ha a dolgok működését tovább vizsgáljuk, találkozhatunk az Öt Változási Állapottal, amelyek a három Alap megjelenésének és változásainak szabályszerűségét mutatják be. Ez az Öt Változási Állapot a Fa, Tűz, Föld, Fém és Víz. Ezek az Állapotok, bár szoros összefüggésben állnak, nem azonosak a jelentésükkel. A Fa inkább a dolgok fásságára, a Tűz a dolgok tüzességére utal. Ezek az Állapotok egymással kölcsönhatásban vannak, hol segítik, hol gátolják egymás működését.

Az ősi Kínában a minket körülvevő és a bennünk zajló dolgok leírására az Öt Változási Állapoton kívül más, annál részletesebb rendszert is kidolgoztak. Ezt a rendszert BaGua-nak hívják, amelyet részletesen a Yi Jingben, a Változások Könyvében tanulmányozhatunk. A Yi Jing nyolc, háromvonalas jelből, úgynevezett Gua-ból épül fel, amelyeket egymással párosítva, 64 hatvonalas Gua-ból álló teljes rendszert kapunk. Ezzel már a dolgok változásai pontosan leírhatók. Kínai felfogás szerint, ezt a rendszert nem érdemes tovább bontogatni, mivel ebből „már valamennyi dolog származtatható”.