Erény

Az Öt Erény  

Az Öt Alap és az Öt Dolog külön-külön tartalmaznak Öt Erényt és Öt Tolvajt. Az Öt Erény olyan minőségeket képvisel, hogy egyszerre mozdítják elő a társadalom egészséges állapotát és a személyes fejlődést. Az Öt Tolvaj érzelmek és sóvárgások, amiket azért neveznek tolvajnak vagy rablónak, mert a kielégítésük meglopja az egyént az Életenergiájától, józan eszétől és benső önállóságától. Ezt a lecsapolást tekintik a testi és tudati hanyatlás okának. Az Öt Erény neveit különböző módokon fordítják le, különféle aspektusait vagy jellemzőit illusztrálva azon minőségeknek, amiket képviselnek. A jóindulatot az emberiességgel, kedvességgel és együttérzéssel társítják, az igazságot az igazságossággal és kötelességgel, az udvariasságot az illemmel és társadalmi keggyel, végül a tudást vagy bölcsességet a dolgok vizsgálatával és az alapelvek megértésével. A taoista szövegekben találó hozzáállásokról és cselekedetekről is említést tesznek, úgymint az emberek szeretete, társadalmi jólét előmozdítása, alkalmazkodás másokhoz és elméleti valamint gyakorlati tanulmányok folytatása. Az ötödik erény, az igazmondás talán a legpontosabban meghatározott minőség a Teljes Valóság taoizmusban. A szót hitként vagy bizalomként lehet lefordítani, de a taoista gyakorlás ezen iskolájában konkrétan az őszinteséggel és igazsággal társítják, és ezt tekintik a központi tulajdonságnak, ami hitelessé teszi az összes többi Erényt. Ezért úgy tekintenek rá, mint ami az egyén magját képezi.

Az Erény"Bár a szellemi természetű ember valóban mindig erkölcsös ,
de a jó erkölcsű ember nem feltétlenül szellemi természetű is,
mivel sokszor az erkölcsöt csupán megtanulják intellektuális megfontolásokból." - Ni Mester

Fejlődésünk során az erények gyakorlása döntő fontossággal bír.  Ha valaki a személyes jellegeken kívül szeretné elérni az Őseredendő Valóság megtapasztalását, ehhez olyan tettekre van szüksége, amelyek saját magán túljutva, egyéni szándékait félretéve, önzetlen tettekben nyilvánul meg. Ez az erény gyakorlásának kezdeti, alapszintje. Ez az alapszint még nem a valódi erény, mert együttérzés és szeretet nélkül, még ha valóban segítünk is másokon, gyakran önző szándékok, érdekek és félelmek húzódnak meg a háttérben.
A valódi erény gyakorlása túlmutat az egyéni szándékokon. Feltételezi az Azonosság megélését, azaz tapasztalja saját maga és az összes többi lény egyenlőlényegűségét. Ez a szeretet alapja, amikor nem találunk különbséget magunk és az összes többi lény között. Az így véghezvitt erényes tettek már nem dualisztikusak, hiszen a mindannyiunkban jelen lévő Őseredendő Természet által hajtjuk végre. E szintet csak a megvalósítás haladottabb fokain érhetjük el, illetve kivételes alkalmakkor, mint amikor a szülő és gyermek, a szerelmes párok vagy a mester és a tanítvány megnyílnak egymás felé.
A kezdeti erények gyakorlására szükség van, mert ezáltal stabilizálódik az utunk elején lévő bizonytalan fejlődés, azaz nincs visszaesés, növekszik a test energia szintje és megalapozhatjuk a valódi együttérzést, segítve ezzel környezetünket is. Belső erényeinkre hagyatkozva a következő tettek halmozzák fel a legtöbb érdemet:

-    alázatosság gyakorlása
-    rugalmas alkalmazkodás
-    egyszerűségre való törekvés
-    őszinteség
-    emberek kibékítése
-    templomok építésének támogatása
-    védelmezés

"Ahol jelen van a Dao ott Erénynek is kell lennie, és ahol jelen van az Erény ott kell lennie a Daonak is."

Méhecske halhatatlanA Wudang-hegységben a felső kolostor felé vezető út felénél találjuk a Tai Zi Po, más néven Fu Zhen Guan (Zhen herceg dombja) kolostort. Zhen Wu fiatal korában az itt levő könyvtárban tanulmányozta a taoista tanításokat, és ebben a kolostorban van a híres Tűreszelők Kútja. Ennél a kútnál esett meg a következő történet: Zhen Wu belefáradt tanulmányaiba és úgy döntött, hogy visszamegy szüleihez a császári udvarba. Nem sokkal azután, hogy úrnak indult, találkozott egy idős hölggyel, aki egy nagy vasdarabot csiszolgatott. Megkérdezte a hölgyet, hogy mi célja a hatalmas fém csiszolásával, aki azt felelte, hogy tűt készít belőle. Ezen Zhen Wu igen meglepődött, hisz egy ekkora vasból tűt reszelni kilátástalanul nagy munka. Erre az idős asszony elmondta neki, hogy ha bármit el szeretnénk érni az életben, az csak hosszú, kitartó munkával lehetséges. Zhen Wu megértette a különös tanítást és újult erővel visszatért tanulmányaihoz. Az idős hölgy nem volt más, mint a taoizmus legfőbb védőszentje, Ma istennő.
Ma ebben a kolostorban él a Wudang egyik legidősebb mestere, a Méhecske halhatatlan. Nála tett látogatást az osztrák Wudang Pai Iskola vezetője, Ismet Himmet, és kitűnő kérdésekre kapott választ az idős taoistától. Az erről készült felvételeket láthatjuk az alábbi linken. Válaszait nevetése, tisztasága és bölcsességének ereje teszik hitelessé.
Fogadjátok szeretettel!

A Méhecske Halhatatlan szerint kitűnően fejleszthetők a belső erények azzal, ha nem reagálunk a minket ért támadásokra, hanem a gondolatoktól mentes Ürességben időzünk. Elmagyarázza nekünk, hogy amikor megbántanak minket, de mi az Ürességben maradunk, akkor a minket megbántó személy valójában a bennünk lévő romlottságot öli meg. Ha reagálsz rá, akkor nem fogadod el az ő jótettét, így visszatér a romlott. A végeredmény, hogy mindketten rosszul érezzük magunkat. A romlottság megmarad, és újabbal egészítjük ki.
„Ha nincsenek gondolatok, nincsenek problémák, így még bölcsességre sem lesz szükséged. Ám, ha megjönnek a problémák és te mégsem gondolkodsz, azaz Ürességben időzöl, akkor magától megjelenik a Bölcsesség is. Ha azonban már gondolkodsz, össze fogsz hasonlítani, arra gondolva, hogy a másik ember kövessen Téged és mindenki viselkedjen helyesen. Ez azonban szenvedést szül.”
Ha engedjük megjelenni az Ürességből a Bölcsességet, ez lesz az Erényünk, amely utat mutat a harmónia visszaállításához. Ennek gyakorlása nehéz, ám néhány kezdeti próbálkozás után hamar megtapasztalhatjuk, hogy az erényes tettek felszabadítják szívünket, könnyeddé teszik létezésünket, és megértjük, hogy a világgal folytatott harcunk csak súlyosbítja a helyzetünket.
A gyakorlás szempontjából az erények fejlesztése kiemelt fontosságú. A Qi természete olyan, mint egy üst, amit beleteszünk azt fokozza, erősíti. Ha jót, akkor az még jobbá válik, ha rosszat, akkor az még rosszabbá. Ez erénytelen tettek, önmagunknak az Eredendő Természetünk elé való helyezése, a vágyak és a sérelmek követése rossz közérzetet eredményeznek. Bár az erénytelenség kezdetben jogosnak és energiát adónak tűnik, hamarosan frusztrációt okoz, azaz nem bírunk kilépni gondolatink és érzelmeink szövétnekéből. A gyakorlás fokozhatja mindezeket a frusztrációkat. Ha azonban pozitív benyomásokkal gazdagítjuk tudatunkat, felismerjük az adás örömét, és gyakoroljuk az öt erényt, akkor az energia nem csak fokozza belső gazdagságunkat, hanem a Tao is megjelenik életünkben, és gondozza, ápolja annak alakulását.

Ge Hong a legendás alkimista szerint: „Ha a gyakorlók nem visznek véghez érdemdús tetteket, hanem pusztán a titkos technikákat űzik, akkor soha nem fogják elérni az Élet Teljességét. A jótettek állnak az első helyen, ezt követi a hibák elkerülése. A Mennyei Folyamat követői úgy érzik, hogy emberek megmentése a bajtól, nehogy az katasztrófába torkoljon, valamint mások védelmezése a betegségektől, nehogy idő előtt meghaljanak, ezek a legmagasabb szintű jócselekedetek. A hűség, gyermeki szeretet, barátságosság, engedelmesség, példamutatás, megbízhatóság alapvetőek.”

Erények működéseAz erényes tettek hatását két hullámban tapasztalhatjuk. Az elsőt az egyéni természetünktől függően, hol azonnal, az erény gyakorlásakor, hol később, egyre gyengébben. Ha a Qi mezőnk nyitott, és büszkeségünk nem meghatározó, az erényes tettet azonnal felszabadító örömérzet kíséri. Eltérő esetben később, napról napra gyengülve jelenik meg. A második hullámban érkező tapasztalások égi természetűek. Egyfajta befektetéshez hasonlítható, amikor csak bizonyos idő és mennyiség elteltével juthatunk a kamathoz. Ez a kamat lényegesen nagyobb erejű, így jelentősen befolyásolja életünket. Ha megfelelő mennyiségű erényes tettet halmozunk fel, jutalmul az Ég kitüntet figyelmével. Kivételes jó szerencsét, családunk védelmezését, tehetséget tanulásban, a fejlődésünket akadályozó tényezők megszűnését, kivételes együttérzést vagy ragyogó intelligenciát kapunk. Az első ilyen jutalmat 300 jótett után kapjuk, ám nagyobb jutalmat csak 1200 után.
Jótettek gyakorlása nélkül nem hogy nem kapcsolódhatunk a Nagy Taóhoz, de emberi természetünk csupán felerősödik. Azok az Ég Utáni, emberi folyamataink, amelyek nem képesek túlmutatni egyéni életünkön, elszigetelnek minket a Tao teremtő erőitől. Ez olyan mintha leválasztanánk magunkat a Forrásról, megteremtve ezzel a magányt. A magány hosszútávon egy olyan folyamat, amely nem vezet előre, sőt frusztrált, ellenség-tudatot hoz létre. Ezeket nevezik belső démonoknak. Röviden összegezve:

„A jótettek nélküli meditáció belső démonokat hoz létre.”

Ahogy egy vállalkozásban is elveszíthetjük a befektetett összeget egy rossz döntéssel, a szellemi élet során is a haragból véghezvitt, másoknak ártó tett is képes eltörölni az előzőleg felhalmozott erényeket. A bent tartott mérgelődés „csupán” testi betegségeket okoz, és csökkenti örömünket, egy, a haragból véghezvitt tett, akár több élet alatt felhalmozódott erény-energiát is semlegesíthet. Így ez az egyik legnagyobb méreg az Úton. A környezetünk megsértésének mértékétől függ a semlegesített energia mennyisége.

AlázatMiért jó alázatosnak lenni? Liu Yi Ming szerint:
„Ha az emberek képesek kiüríteni szívüket és alázatosnak lenni egymás felé, akkor erényben gazdagodnak, mely feltölti s mások fölé emeli őket. Minél inkább képesek üresnek és alázatosnak lenni, annál inkább feltöltődnek és emelkednek. Folytonosan üresnek lenni, folytonosan feltöltődni, folytonosan alázatosnak lenni, folytonosan felemelkedni, ami nem jelent mást, mint hogy az üres mégis teli, a teli mégis üres, az alacsony mégis magas, a magas mégis alacsony; mindegyik csatlakozik a másikhoz egy egységet alkotva, az üresség és a teljesség megfelel egymásnak.”

De – A belső természet elveA Taoizmus amely egy kínai gondolkodásmód, az Univerzumot egy összefüggő, szerves egésznek tekinti. A világegyetemet számos megváltoztathatatlan természeti törvény irányítja, melyek folyamatos változások áramlataként nyilvánulnak meg. Ezt a természetes rendet és áramlatot Dao-nak vagy Útnak hívják. Azáltal, hogy felismerjük és igazodunk ezekhez a törvényekhez, elérhetjük a lét egy olyan állapotát, amely egyesíti a tökéletes szabadság megtapasztalását az élet fejlődésével együtt járó teljes összekapcsolódottsággal, a Dao-val való eggyé-válással. Ahhoz, hogy a létezés ezen szintjét könnyebben megvalósítsuk, a taoista írások számos, a hétköznapok során követendő elvet mutatnak be. Ezen elvek megértése és elfogadása lehetőséget nyújt arra, hogy teljessé és egésszé váljunk, hogy tudatosan az élet áramának elválaszthatatlan részét képezzük.
A Taoista életfelfogás központi gondolata a “De” vagy az “Erény”. Ez a szó a legendás bölcs, Laozi híres munkájának címében, a Daode jing-ben (Az Út és az erények könyve) is szerepel. Annak ellenére, hogy a “De” szó szerinti fordítása “erény”, a taoista irodalomban az erő vagy a kitartás kifejezésére használják (mint a latin “root” “virtus”; “indicates”). A “De” arra utal, hogy minden létező dologban erő és energia rejlik, amely a saját valódi lényükből vagy igazi belső természetükből származik. Ez az erő abból a tényből ered, hogy valódi önmagunk a Dao kifejeződése, mivel ez ténylegesen összekapcsolódik az Univerzum erejével. A “De” fogalma azt az erőt, energiát jelenti, amelyet erőszak használata és a dolgok természetes rendjébe való helytelen beavatkozás nélkül tapasztalunk meg. Modern társadalmunkban sok figyelmet fordítanak az öntudatosság fejlesztésére, “önmagunk megtalálására”; “annak felismerésére, hogy kik is vagyunk valójában”. Sok tradíció – beleértve néhány nyugati pszichológiával foglalkozó iskolát is – ezt az önmegismerést és önelfogadást a személyes jól-lét alapjának tekinti, szerintük ez az egyéni átalakulás felé vezető út fontos lépése. Egyes társadalmi gondolkodók és aktivisták is hisznek abban, hogy magas szintű öntudatosság és felelősségvállalás nélkül továbbra is lehetetlen lesz megoldani számos olyan társadalmi és környezetvédelmi problémát, amellyel jelenleg az emberiség szembesül. Milyen irányelveket nyújt a Taoizmus ezen a területen? Hogyan tud a mi “De”-nk megnyilvánulni, hogyan tudjuk megismerni valódi önmagunkat oly módon, ami összeköt bennünket világunk más részével?
Hagyományos nyugati szemléletmódunk azon a feltevésen alapszik, hogy az emberek mind egymástól elkülönített lények, akik másoktól és az őket körülvevő környezettől elválasztva élnek. Másrészről pedig a “De” magába foglalja a saját belső énünkbe, valamint minden élet összekapcsolódásába, egymásra utaltságába vetett bizalmat és hitet.
Laozi azt írja: “Minden a Dao-ból ered. Mindent az Erény (a saját belső természete táplál). Az erény jóság és őszinteség.”
Első lépésként kérem, higgyünk magunkban, a bennünk rejlő jóságban, a fejlődésben, ami maga a Dao. “A hatalmas Dao mindenhova eljut. Tízezer dolgot táplál és semmit sem hátráltat.” – állítja Laozi, arra ösztönözve minket, hogy ne engedjük a kétségeinknek és a félelmeinknek. A Dao-ba, valamint saját belső lényünk kifejeződésébe vetett bizalmunk és hitünk növelésének egyik módjaként Laozi azt tanácsolja, hogy emelkedjünk felül a hagyományos értékeken, azokon a társadalmi morálokon és mintákon, amelyek önmagunk különálló egóként való szemlélését erősítik vagy szolgálják, hogy elszigetelődésünk béklyójához láncoljanak bennünket, megfosztva minket valódi énünk lényegétől.
A bölcs azt mondja: Önként fogadd el a szégyent. Fogadd el azt, hogy nem vagy fontos. Ne törődj a veszteséggel és a győzelemmel. Így tudsz igazán mindennel foglalkozni.
Ahhoz, hogy “De”-nk könnyebben megnyilvánuljon, Laozi kezünkbe ad “három kincset”, hogy egyre jobban felfedezzük az élet egységét, és létünk a Dao-val harmonikusabbá váljon. Az első kincs a részvét, a második a mértékletesség vagy egyensúly, a harmadik pedig az alázatosság, “vagyis az, hogy ne merészkedjünk mások fölé”. Éreznünk és tapasztalnunk kell az emberiséggel és minden más élőlénnyel való összekapcsolódásunkat. Így képesek leszünk minden helyzetet megfelelő, helyes és segítőkész módon kezelni, és a magasabb jót szolgálni. Ez a részvét. A mértékletesség gyakorlásával megőrizhetjük az élet kényes egyensúlyát, és összhangba hozhatjuk tetteinket az Univerzummal. A Dao táplálni fog minket, ha erőforrásait bölcsen használjuk. Az emberek viselkedésének elfogadása lehetővé teszi, hogy a Tao kreatív erői irányítsanak bennünket, és cselekedeteinket az emberiség, és a világegyetem – mint egész – szolgálatába állítsuk. Ily módon a “De”-nk megjelenik. Tetteink egyre jobban kifejezik valódi belső lényünket, egyre inkább összhangban állnak a Dao-val. Ahogy a “De”-nk egyre jobban megnyilvánul, kifejeződik, megtapasztaljuk, hogy környezetünk szerves részét képezzük; lazán, könnyedén és természetesen haladva előre az élet útján.

"Mindazoknak, akik szellemi tökéletességre törekednek,
és igazi eredményeket kívánnak elérni,
a megbocsátás erényét állandóan gyakorolniuk kell." - Ni Mester

Az Áldások Csendes Folyama és A belső és külső szellemi összhangja, az élet igazságának törvényeA mellékletekben találéhatunk két olyan alapművet, ami összefoglalja azerények gyakorlásának részleteit. Minden Lampionünnep alkalmával, ezekből az Intelmekből és Eréynekből mindenki húz magának egyet-egyet, és ezt arra az évre a legfontosabb Intelmények és Erényének teszi. Mind a két eredeti művet, bármelyik kínai faluban megtalálhatjuk, jóllehet kevés olyan könyv van, mely hasonlóan sok helységben előfordulna. Az évek során jóakaratú emberek másolatok millióit terjesztették. Ez a két könyv volt a kínai nép többségében mélyen gyökerező vallásos és szellemi nevelés alapkönyve.

"Önmagunk elfogadása igen fontos, minden lehetséges fejlődésnek ez az elengedhetetlen alapja.
Önmagunkat elfogadva és másoknak megbocsátva visszaszerezzük jólétünket." - Ni Mester