2011. szeptember 26., hétfő

YIN YANG

Az élet az anyagi részecskék szintjén rezgésként jelenik meg. Ez a rezgés egyfajta hullámzásként, váltakoztatásként vetül ki az életbe. Minden, ami a relatív világon belül van, változik. Annak, ami megszületik, meg kell halnia, majd újra valamilyen formában meg kell jelennie. Ez a hullámzás az élet energiája. A változás két szélsőség, két pólus között zajlik. Az egyik szélsőség a tiszta Yin, a másik a tiszta Yang. Minél nagyobb a köztük lévő különbség, annál nagyobb az energia. A kettő váltakozása tartja életben a dolgokat.
A Yin és Yang együttesét hívják TaiJi-nak. Mindenkinek van egy belső TaiJi-ja, amely a körülöttünk lévő világegyetemes külső TaiJi-ban él. A mi belső TaiJi-nk lényegét tekintve nem más, mint a világmindenség TaiJi-jának egy kicsinyített mása. A kettő működése teljes mértékben összefügg, megkülönböztetésükre kissé más alakú, de egészen más színű ábrák léteznek. Ha az univerzum TaiJi-ja tele van élénk örömteli energiákkal, akkor mi is együtt örülünk vele. Ha viszont szenvedünk, az univerzum TaiJi-jában is megjelenik ez a szenvedés. Az Úton járás egyik feladata, hogy a két TaiJi-t összekapcsolja, ezáltal egy egyetemes teljesség részévé teszi lényünket.
A Yin-Yangról több szabályszerűséget is érdemes felismerni.
Az első az, hogy egyik sem létezhet a másik nélkül, mivel nincs fent lent nélkül, nincs kicsi nagy nélkül, nincs éjszaka nappal nélkül s nincs nőiesség férfiasság nélkül. A kettő állandóan kiegészíti egymást, és egymásra fektetik alapjaikat.
"A Yin belül van éltetve a Yang-ot, a Yang kívül van képviselve a Yin-t."  - SuWen
A második szabályszerűség arra mutat rá, hogy minden Yin tartalmaz egy magot a Yang-ból, illetve minden Yang tartalmaz egy magot a Yin-ből. Minden nőiesben van férfias, s minden férfiasban van nőies. Ez a mag teszi lehetővé, hogy szélsőséges esetekben egymásba alakulhassanak. Ez azt jelenti, hogy ha valamelyik polaritás túlságosan megnő, idővel átalakul az ellentettjévé. Ennek bemutatására jó példa, mikor a test hőmérséklete hosszantartó magas láz esetén egy bizonyos határt elérve hirtelen a normális alá csökken. Egymástól való függőségük miatt nem léteznek önmagukban. Ahogy az ábra is mutatja, a kör által szimbolizált teljességet csak ketten együtt alkothatják. Természetes esetben, ha az egyik csökken, a másik növekszik.
 Embertől független erők leírására használt ábra, a külső TaiJi
A régebbi ábrázolásokon, két egymást kergető hal jelentette a TaiJit, akik egymásra nézve, szemükben tükrözték a másik jelenlétét, vagyis az ellentétes princípiumot. Mára két egyszerűsített ábra terjedt el, a fekete-fehér illetve a kék-piros. Az első az abszolútumot a világegyetemet mutatja ember nélkül. Hívják ezt még az Ég Előtti ábrázolásnak is. A Yin itt minden formát, a Yang a formától való mentességet, azaz a teret és energiáit jelöli. Ezért színük a sötétség és világosság színei kellenek hogy legyenek, azaz fekete és fehér. Megfeleltethető a Föld (Kun)  és a Menny (Qian)  Guájával. Az emberre nem alkalmazható ez a jel, mivel minőségei e két szélsőség között vannak. Minket az Ég és Föld között a Tűz (Li)  és a Víz (Kan) energiái határoznak meg. Ennek színe piros és kék. Hívják ezt még az Ég Utáni ábrázolásnak is.
 Az ember működését leíró ábra, a belső TaiJi
A Yin Yang egymáshoz való helyzetét tekintve az ábrán, a Tűznek lentről kell felfelé törnie, míg a Víz a mennyekből hull alá. Ha egy kartonpapírra felrajzoljuk az így kapott ábránkat, és a közepére egy tűt helyezve megforgatjuk azt, megkapjuk a Dao színét, vagyis a lilát. A lila a teljes harmónia színe, mint ahogy annak az embernek az aurája is lila, aki boldog és harmóniában van a környezetével.
A Yin nőies, befogadó elem, amely nem azonos magával a nővel. Minden, ami befogad és összesűrűsödik, alászáll és lecsendesít, hideg, földies illetve tudati szinten a megnyugvással és a bölcsességgel kapcsolatos, a Yinhez sorolható. A szó a hegy árnyékos oldalát jelenti, míg a Yang a naposat. A Yang a férfiasságot sugárzó elem, ami szintén nem egyezik meg magával a férfival. Az energiának ez a típusa ad és kiterjed, felemelkedik és aktivizál, meleg, égies illetve tudati szinten az aktivitással és együttérzéssel kapcsolatos.
Ha a Yin típusú földi energiát akarjuk megismerni, törökülésben üljünk és a következőkre koncentráljunk, ha lehet az esti órákban. A testünk derék alatti része és a Föld — a kissé megnyújtott kilégzés ereje által — összeolvadnak. Ha úgy érezzük, hogy ez sikerült, akkor a továbbiakban már az egész Földre koncentráljunk. Ügyeljünk arra, hogy az energia, amelyet a Földbe áramoltatunk, olyan szélesre is hatoljon, amilyen mélyre. Ezek után koncentráljunk a Földben lévő értékes és különleges rezgéseket tartalmazó ásványokra és ércekre, amelyek a gyakorlat közben fokozatosan erővel, nyugalommal és intuitív bölcsességgel töltik fel lényünket. Ezáltal fokozatosan megismerkedünk a Yin elemmel. Ez nyugodttá, kitartóvá és befogadásra képessé tesz bennünket.
A Yang energia megtapasztalásához vegyünk fel álló helyzetet kis terpeszben, és most a test felső fele olvad össze a fejünk felett elterülő éggel, ha lehet a hajnali órákban. A gyakorlat során a belégzésen legyen a hangsúly, amelynek tudatosítása közben gyűjtsük össze mindazokat a tiszta Yang sugárzásokat, amelyeket a bolygók és csillagok bocsátanak ránk. Érezzük, hogy ez az erő kívül felemeli a fejet és könnyűvé teszi a tartást, belül pedig táplálja, aktivitással és együttérzéssel tölti fel a szellemet. Hamarosan érezhetővé válik a Yang energia, amely élénkít, felemel, felvidít, és megszabadít szorongásainktól.
A Yin, illetve Yang energia egymással ellentétes hatásúak, és mindkettőre szükségünk van, akárcsak az ébrenlétre és az azt kiegészítő alvásra. Az életünkben fellépő problémákat az energiák egyensúlyának felborulása okozza. Ez igaz mind a mentális, mind a testi problémákra. Ha ez utóbbiakat vizsgáljuk, vannak Yin illetve Yang típusú betegségek. Ha túl sokat alszunk, testünkben sok Yin halmozódik fel, amely idővel akár az egészségi állapotunkat is befolyásolhatja. Ugyanez történik, ha nem pihenjük ki magunkat és feléljük Yang energiánkat. Ebből Yang típusú betegségek jöhetnek létre. Ahhoz, hogy ezek ne alakuljanak ki, a kettő, megfelelő időközönkénti váltogatására van szükség, e nélkül életünk nem lesz egészséges és hosszú.
 A Yin Yang ábra rajzolását segítő szerkesztés bemutatása
A Yin-Yang elv különböző viszonyításban
Ezzel az elmélettel kapcsolatban többször találkozhattunk olyan megjegyzésekkel, amelyek ugyanazt a dolgot, hol Yin, hol Yang tulajdonsággal illették. Az ilyen megjegyzések, a hibákat leszámítva, nem paradoxonok, amire a teljes relativitásuk ad magyarázatot. Ahhoz, hogy valamiről megállapíthassuk hogy mely polaritáshoz tartozik, viszonyítási rendszerre van szükségünk. A taoista világszemlélet két ilyen viszonyítási alapot használ. Az egyik az univerzum, a másik az ember. Ha a Föld és Ég kapcsolatát megvizsgáljuk e két rendszer szerint, azt kapjuk, hogy a Föld az univerzum szerint Yang, amelyet az Ég Yin-e fogad be, míg az emberre gyakorolt hatása szerint Yin. Az első szemléletet „Eredendőnek”, a másodikat „Az emberre gyakorolt hatás”-nak hívják. Az Éghez képeset a Föld Yang, mert ő változik és átalakul, míg az ember az Anyaföld erejét felszívva, megnyugszik és lecsendesül, Yin-né válva. A legkézenfekvőbb példa erre a férfi-női kapcsolat. A férfi, mint Yang, csinos nők társaságában, átvéve az ő Yinüket, nem elnőiesedik, hanem ellenkezőképp, a Yang fog benne megerősödve dominálni. Az Eredendően Yin, hatásában Yang-ot hozott létre.
  A Tűz és Víz ábrázolása a Wudang fő kolostorának egyik ajtaján

DAO

Az Önmaga által létező neve a Dao. Ami a megnyilvánulást megelőzi, az a Dao. Ő maga mozdulatlan és állandó, a mindent átható jelenlét. Maga a Xing, az Ősszellem, az 5 Hao együtt. A Nagy Daonak nincs alakja sem neve. A minden létezőt átjáró forma nélküli rend. Tartalmazza, és lehetővé teszi a sokféleséget, annak olvasztó tégelye, más néven a Lehetőségek Anyaöle. Nem tesz fel kérdéseket és nem ad válaszokat. Oly nagy, hogy nincsenek határai; oly kicsi, hogy semmi sem fér el benne. Az elme nem képes felfogni így az emberi megértésen túl van. A nyelv a világ szülöttje, a Dao e mögött van. Akkor tudjuk jobban megérteni, ha az intellektust hátrahagyva oly névtelenné válunk, tudatos választásoktól és értékelésektől szabadon, mint maga a Dao. Nem tudod követni, még akkor sem, ha hallottál róla; nem tudod elérni, még akkor sem ha, meg is próbáltad gyakorolni.

A Dao Négyrétű Megnyilvánulása1. Mindennek Forrása, anélkül hogy jellemzője lenne.
Ezt azáltal teszi meg, mert természete az Üresség, ezért ez a Dao teremtő forrásának gyökere. Minden jelenség a Daoból születik, és összetartó erejének megszűnése után, oda is tér vissza. Van egy makrokozmikus/mikrokozmikus párhuzam a természetben levő Dao, és az emberiségben levő Dao között. Ez azért van, mert minden dolog ugyanabból a forrásból (a Dao) ered, és ugyanazokat az alapelveket követi. Minden dolog (növények, állatok, emberek, hegyek, folyók, szél, stb.) fel van ruházva a Dao Párájával, minden teremtés Életerejével. Amikor bőséges és erős bennünk az Életerő, akkor egészségesek vagyunk; amikor gyenge, megbetegszünk; és amikor teljesen szétszóródott, meghalunk. Ezt felismerve a félelem és bizonytalanság megszűnik, megvalósul a Nagy Nyugalom Bölcsessége.

„A Dao testesíti meg az Eget és a Földet; ennélfogva meg tudja szülni őket. Az Ég és a Föld megtestesíti a tízezer miriád dolgot; ennélfogva táplálni tudják az egész teremtést. A sokszínűségük ellenére minden dolog tartalmazza a Dao szikráját. A Dao üres és forma nélküli. Amikor azonban a Dao megszüli a dolgokat, kibontakozik a szerkezet és a forma. Így a forma a Dao lakóhelye, a Szellem pedig a működése. Minden dolog a Nagy Végsőben (TaiJi) megtestesülő mozgás és nyugalom körforgását követi. Semmi nem távozik el a Dao alapelveitől.A világegyetemen belül nincs semmi, ami nem követi a létezés egyes törvényeit, és nincs semmi, ami nem a Daot testesíti meg. Amikor a dolgok formát öltenek, irányultságokat fejlesztenek ki. Irányultságok kibontakozásával a formáknak érzéseik lesznek. Amikor befolyást nyernek az érzések, bizonyos cselekedetek fognak következni. A Dao formákban nyilvánul meg. Így szaporodni tud és át tud alakulni. Nincs semmi amivé a Dao nem tud válni, és nincs semmi, amivel nem tud összeolvadni. Bár a Sárkány és a Tigris fel van éledve, fegyelmet kell tanulnunk, és nem szabad a munkálkodásukhoz ragaszkodnunk.” – Dao Xuan Pian

2. Változtató, mert a jelenségeket azok megszületése után szüntelen változásban, alakulásban tartja.
A Föld és az Ég között a Változás közvetlenül hat, végtelenül teremtve a létet. A Nagy Kozmoszban semmi sem örök, még a csillagoknak is megvannak a határai. Némelyikük gyorsan vagy nagy léptékben változnak az emberi élethez képest, mások nagyon lassan. Ezt felismerve megszűnik az aggódás, megvalósul az Örök Derű, vagy Boldogság.

3. Rendező, mert a jelenségeket jellemző változás nem véletlenszerűen, hanem egy meghatározott rendező elv szerint történik.
Teremti, rendezi az egész világegyetemet, bár ő ennek nem képezi a legkisebb részét sem, mégis mindenütt jelen van eredendő tisztaságával, önzetlen nyugalmával. A Dao először erényként nyilvánul meg, mint az Életerő mérhető ereje. Ez támogatja, és helyrehozza a világ működését, mélyen átitatva az Életet a Dao fényének sugarával. Az Erényt gyakorolni és követni lehet. A Tökéletes Erény túl közel van a Daohoz, ezért nem lehet teljesen gyakorolni és így követni sem. Az embernek túl kell lépnie önmagán, hogy megvalósíthassa ezt. Amikor a természet a Dao útját követi az évszakok időszerűek, és minden élő dolog táplálódik és megújul. Mivel a test belső világegyeteme ugyanazokat a törvényeket követi, amik a természetet irányítják, a test meg fog újulni, amikor a Dao alapelvei szerint működik. A közönséges személy az Élet Páráját a nemzésre használja; a taoista beavatott belül megőrzi az Élet Páráját, és a test táplálására és megújítására használja azt. Ezt felismerve megszűnik a sóvárgás, megvalósul a jelenségeket irányító rend Tudása.

„A Dao nem köszönheti a létezését semminek; ennélfogva életet tud adni minden dolognak. Amikor azonban megnyilvánul, a Dao nem üres többé. Amikor a szerkezete szereppé válik, a Dao életet ad az emberiségnek. Mivel az emberiségnek a Daoban van az alapja, meg tudja érteni az Ég és a Föld tartósságát, fel tudja fedezni a Yin és a Yang kamráit, intuitíven meg tudja érezni a nemzés és átalakítás alapelveit, és tudja a helyét a dolgok hatalmas rendjében. A Bölcs egy olyan valaki, aki áthatolt ezeken az alapelveken és megértette a Daot.” – Dao Xuan Pian

4. Összhangba Hozó, mert a jelenségeket egymástól nem elválasztva, hanem egymással összhangban alakítja.
Ha felismerjük a jelenségek egymástól való függőségüket, megszűnik a ragaszkodás, megvalósul a Nagy Guan Yin, azaz a Nagy Együttérzés.

 „Ismerd az Ég akaratát, és képes leszel megtartani a testedet. Értsd meg a Bölcsek szavait, és képes leszel a Dao alapelveit követni. Ha meg tudod őrizni a testedet, sokáig fogsz élni. Ha a Dao alapelvei szerint élsz, képes leszel nagyszerű cselekedeteket tenni. Ha sokáig tudsz velük maradni, a családod és az országod nem lesz veszélyben. Ha nagyszerű cselekedeteket tudsz megtenni, a gyerekeid és az unokáid mindig biztonságban lesznek. Amikor nincs veszély, soha nem fognak ártani neked.” – Dao Xuan Pian

Bai Yuchan a Liang utalásai a Rejtélyre című írásában olvashatjuk:
„A Dao mindenhol létezik a világegyetemben, és nem hatnak rá a lények. Minden létezést megelőzően, először Őseredendő Qiként nyilvánul meg, és végső soron nem más, mint üresség és nemlétezés. Rejtélyes és semmilyen módon nem lehet megmérni. Oly nagy, hogy nincs semmi rajta túl, oly apró, hogy benne sincsen semmi. Oly hatalmas, hogy tartalmazza Ég és Föld egészét, oly parányi, hogy még egy tollpihébe is képes belépni. A Bölcsek a tudatukra hagyatkoznak, hogy kapcsolatba lépjenek vele. Ezt nevezzük Daónak.
A Dao nem igényli az ürességet, az üresség viszont természetes módon tér vissza hozzá. Ehhez hasonlóan, ha az ember kiüríti a tudatát, akkor a Dao magától fog visszatérni hozzá. A Daónak eredetileg nincsen neve: nem lehet a közelben elérni, ugyanakkor nem lehet a távolban elveszíteni. Sem négyzetes, sem kör alakú, nem helyezkedik el sem belül, sem kívül. Csak a Bölcs képes intuitíven megérezni egy olyan állapotban, amiben a három méregnek nincs gyökere, és a hat vágynak nincsen magva.  Ez az igazi megvilágosodás: egy olyan állapot, ami az üresség és nemlétezés része.”

2011. szeptember 23., péntek

A kínai harcművészet stílusai

Kína egyike azon országoknak, amelyek a világon a leghosszabb, írásban is rögzített harcművészeti hagyományokkal rendelkezik, és több száz stílusával valószínűleg övék a legváltozatosabb harcművészet. Az elmúlt kétezer évben sok különböző stílust fejlesztettek ki, mind egyedi technikákkal és elmélettel bír. A kínai harcművészetek különféle kategóriára oszthatók: például külső és belső stílus. A kínai harcművészetek hely szerint is besorolhatók, mint például északi és déli, ami arra utal, hogy a Jangce folyótól merre alakulhattak ki; sőt az egyes stílusok még tartomány vagy város szerint is elkülöníthetők. A fő látható különbség az északi és déli stílusok között az, hogy az északi stílusok hajlanak arra, hogy gyors és erőteljes rúgásokat, magas ugrásokat és általában a folyamatos és sebes mozgást hangsúlyozzák, míg a déli stílusok többet építenek az erős kar és kéztechnikákra, valamint a stabil, mozdíthatatlan állásokra és a gyors lábmunkára. Az északi stílusra példa a changquan és a xingyiquan, míg a délire a bak mei és a wing chun. A kínai harcművészetek a vallás, az utánzás fajtája és egyéb módokon is feloszthatók. Kevés tapasztalt harcművész tesz éles különbséget a külső és a belső stílusok között, és nem állítják, hogy az északi rendszerek főleg rúgásokra, míg a déliek a felső testi technikákra épülnek, inkább azt vallják, hogy a legtöbb stílus osztályozástól függetlenül tartalmaz kemény és lágy elemeket is.
A kungfunak számtalan stílusa és iskolája létezik. Két fő csoportba oszthatóak, ezek az úgynevezett külső és belső stílusok, vagy más nézőpont szerint a wudang és a saolin kolostorokból származtatott stílusok, iskolák. Ezek tovább bonthatóak a saolin két fő iránya szerint az északi és déli stílusokra. Az északinak nevezett stílusok a magas állásokról, a dinamikusabb (néha akrobatikusabb) és távolabbi harcmodorról ismerhetők fel, míg a déli stílusokra a mélyebb állások és az alacsonyabb rúgástechnikák, statikus küzdőtechnikák a jellemzőbbek. Mindkét „iskola" egyaránt használ ütéseket és rúgásokat. A kungfu külső és belső csoportosítása szerinti külső stílusok először nagyobb hangsúlyt fektetnek a fizikai felkészítésre és a technikákra, majd az idő előrehaladtával ismertetik meg a tanulót a stílus spirituális, ezoterikus részével. A belső iskolák a meditációra és a belső energia, a csí (qi) fejlesztésére helyezik a hangsúlyt, azzal az elgondolással, hogy az így kifejlesztett harci erő a sokszorosa lehet a külső iskolák pusztán fizikai erőn alapuló módszereinek. A saolinalapú iskolák elsősorban buddhista nézeteket vallanak és a harcra helyezik a hangsúlyt, míg a wudang iskolái a taoizmus tanításaira épülnek és legfőbb céljuk a halhatatlanság elérésében való előbbre lépés.
A chaquan
A chaquan a kínai Shandong tartományban, Hebei tartományban és a Henan tartományban elterjedt. Feljegyzések szerint a chaquan a kínai Shandong tartományból származik.
A huaquan
A huaquan hasonlít a chaquanhoz, amely a kínai Shandong tartományban és Hebei tartományban honos. Feljegyzések szerint a Song-dinasztia korában Jinin városban élő két férfi dolgozta ki ezt a harcművészetet.
A chuoqiao
A chuoqiao tipikus északi kínai harcművészet, amely nemcsak az egészségnek tesz jót, hanem látványos is. A kínai Ming- és Qing-dinasztia korában Shandong tartományban jelent meg.
A kínai harcművészetek első írásos emlékei a több mint 4000 éves Xia-dinasztia időszakáig nyúlnak vissza. Eredetük az önvédelmi igényekre, a vadászati tevékenységre és az ősi Kína katonai képzésére vezethető vissza. A pusztakezes harc és a fegyveres harc a kínai katonák képzésének fontos része volt. Később a kínai harcművészetek különböző filozófiai irányzatokat és ideákat olvasztottak magukba, és az eredeti önvédelmi rendszerek egészségvédelmi és önművelési gyakorlatokká fejlődtek.
A kínai kungfu
Kétségtelen hogy a kungfu egyike az önfejlesztés legkomplikáltabb, de ugyanakkor leghatásosabb rendszereinek, amelyben a tökéletes koncentráció és a külső akció egyszellemi egészbe olvadt. Ennek a különleges tudatállapotnak a gyakorlása segítette megoldani mindazokat a feszültségeket és problémákat, amelyeket a mindenkori társadalom okozott. A rengeteg tradíción és szokáson kívül magában foglal egy hihetetlenül gazdag tudományágat, amelyben helyet kaptak az okkult tudományok, a hagyományos kínai orvoslás és a meditáció művészete is, amelyek módszereit a tapasztalat és a hagyományok által több évezredre visszanyúló felismerések sorozata tett életképessé.
A kungfunak két fő irányzatát különböztetjük meg, a saolin vagyis külső stílusok és a wudang, vagyis belső stílusok családját. A saolin irányzat további két útra bontható, északi és déli saolinra. Az északi inkább hosszúököl-rendszereket foglal magában, amelyekre szélesebb ívű mozdulatok és több lábhasználat jellemző. Népszerű irányzatai a bai he quan (Fehér daru), a tong bei quan és a saolin hosszú ököl. A déli többnyire rövidkezes iskolákat tömörít, amelyeket leginkább a stabil állásmód és a pörgő kéztechnikák jellemzik.
A belső irányzatok között a három legismertebb a xing yi quan a tai ji quan és a bagua zhang.
A kínai harcművészet régen nem volt különösebben változatos, nem létezett a neijia quan vagy a waijia quan. Különösen a kínai Sui- és a Tang-dinasztia korát megelőzően nem sok stílusa volt. Akkoriban csak akkor használták a kungfut, amikor harcban álltak. A kungfunak még nem volt kialakult rendszere. Tulajdonképpen csak a Ming- és a Qing-dinasztiában kezdett rendszerré formálódni.
A legújabb kutatások szerint a kínai harcművészet, azaz a kínai kungfu a taoizmus kulturális rendszerének része. A taoizmus szerint a qi a kungfu és az ember legfontosabb eleme.

A wushu szerepének változása

A wushu a kínai harcművészetek hivatalos gyűjtőneve a kínai nyelvben. A kifejezés egyben a hagyományos kézzel végzett és fegyveres kínai formagyakorlatokból kialakított modern sport elnevezése is. A gyakorlatokat a versenyek során különböző esztétikai és egyéb szempontok alapján egy pontrendszer szerint értékelik.
A harcművészetek kezdetben főleg ön- és értékvédelmi célokat szolgáltak. A társadalom fokozatos fejlődésével elkülönültek egymástól a különböző ágak és megváltozott a harcművészetek funkciója is.
A harcművészet gyakorlásakor az emberi test összhangban van, a megfelelő nyomás alatti szorgalmas gyakorlásnak köszönhetően erősebbekké és kitartóbbakká válhatunk. A bölcsesség és az erő együttes alkalmazásával a harcművészettel sikeresen megvédhetjük magunkat.
A civilizáció előrehaladtával és a jogrendszer tökéletesedésével már elmúltak azok az idők, amikor még erőszakkal oldották meg a problémákat. Így aztán a harcművészet ma már a színpadokra is felkerült. Ahogy növekszik az életszínvonal, a harcművészet egyre inkább kedvtelésként jelentkezik az emberek életében. Teljesen átalakult tehát a wushu eredeti fogalma.
A kínai harcművészet több különböző küzdelmi rendszerből áll, melyeket évszázadok alatt fejlesztettek ki és melyeket családok (jia), szekták (pai) és iskolák (men) szerint osztályozhatunk. Némelyikük a qi energia használatára helyezi a hangsúlyt, így belső stílusként (nei jia quan) határozzák meg, míg mások főleg az izmokat és a kardiovaszkuláris rendszert fejlesztik, így a külső stílusok (wai jia quan) közé tartoznak. A kínai harcművészetek másik népszerű felosztási rendszere földrajzi alapon történik, így megkülönböztetnek északi (bai quan) és déli (nan quan) stílusokat.
A wushu lehet mind bemutató, mind pedig teljes testi érintkezést igénylő (full kontakt) sportág. A modern wushut a Kínai Népköztársaságban 1949 után hozták létre abból a célból, hogy államosítsák a hagyományos kínai harcművészetek gyakorlását. A modern verseny-formagyakorlatok (taolu) a kormány által kijelölt bizottság által kiválasztott egy-egy stílus alapján jöttek létre. A Nemzetközi Wushu Szövetség (IWUF) munkájának eredményeképpen korunkra a wushu nemzetközi sportággá nőtte ki magát. A világbajnokságot minden második évben rendezik meg, az első világversenyt 1991-ben tartották Pekingben.
A versenysport két fő kategóriája a formagyakorlat (taolu) és a küzdelem (散打). A formagyakorlat olyan harcművészeti és akrobatikus mozdulatokat, elemeket tartalmaz, amelyeket speciális szabályok alapján pontoznak a bírák. A versenyformák teljesítése időhöz kötött, a külső stílusok 1 perc 20 másodperces keretétől kezdve a belső formák akár több mint 5 percig is eltarthatnak. A modern wushu-versenyzők különös hangsúlyt fektetnek a levegőben végzett elemek gyakorlására, melyek akár 540 vagy 720 fokos fordulatú ugrásokból és rúgásokból is állhatnak.
A sanda (más néven sanshou vagy lei tai) a tradicionális kínai küzdelmi rendszerek (köztük a kungfu, a kínai box, a kínai birkózás és egyéb földre viteli technikák, mint pl. a Qin Na) elemeiből összeállított modern küzdősport. A wushu minden küzdelmi elemét tartalmazza, alapjaiban hasonlít a kickboxra vagy a muay thai-ra, de azoknál sokkal több földre viteli és egyéb speciális technikai elemet tartalmaz.
1958-ban a kínai kormány megalapította az All-China Wushu Associationt, mely gyűjtőszervezetként szabályozza a harcművészetek gyakorlását, a Kínai Állami Sport és Testnevelési Bizottság pedig átvette a vezető szerepet a standard formagyakorlatok megalkotásában. Ebben az időszakban alakult meg az a nemzeti wushu-rendszer, mely a standard formákat, a tanítási alapelveket és az instruktori fokozatokat tartalmazza. A wushut középiskolai és egyetemi szinten is a tananyag részévé tették. 1986-ban megalapították a Kínai Nemzeti Wushu Kutatóintézetet; ez az intézmény vált a Kínai Népköztársaság wushuval kapcsolatos kutatásaiért és adminisztrációjáért felelős központi szervévé. A kormányzati politika sporttal kapcsolatos változásai miatt a Kínai Állami Sport és Testnevelési Bizottságot 1998-ban feloszlatták. Ezt a lépést úgy tekintik, mint a szervezett sport állami politikamentesítését annak érdekében, hogy a kínai sporttevékenységet egy sokkalta piacvezéreltebb felfogás felé terelje. A társadalmi változásoknak köszönhetően manapság mind a tradicionális harcművészeteket, mind pedig a modern wushut állami szinten is támogatják.

2011. szeptember 22., csütörtök

Az Öt Változó Állapot – Az Öt Elem

Az energia fejlődésének öt szakasza: a föld , a fém , a víz , a fa és a tűz felöleli a természetben fellelhető összes jelenséget. Olyan jelképrendszer ez, mely az élet minden területére egyaránt vonatkozik.
Su-Wen
Az energia kibontakozásának öt állapotát wu xingnek nevezik. Szó szerinti fordításban a wu jelentése „öt”, xingé „megy”. A legelterjedtebb fordítási lehetőségek az Öt Elem, Öt Változó Állapot és az Öt Hatóerő A fejlődési szakaszokat jelölő természeti elemek megnevezései mindazonáltal nem utalnak azok megfogható, anyagi voltára.
Az energia átalakulásának mind az öt fajtája egyszerre bír dinamikus és statikus aspektussal. A dinamikus szempont az energia szakaszos átalakulására mutat rá, ami az energia helyváltoztatásának természetes folyamata során megy végbe – e folyamatból vezethető le az idő rendszere. Ezt úgy hívják, hogy wu-yuen, jelentése? Az energia fejlődésének öt szakasza. Szó szerint a yuen mozgást vagy körmozgást jelent. Az energia-átalakulás öt alaptípusának statikus szemlélete az anyagi dolgok jellemző tulajdonságait írja le, és csak osztályzási rendszerként használják. Ez a módszer a wu-xing elnevezést kapta, bár a wu xing néven szokás hivatkozni az energia-átalakulás öt fajtájára általános értelemben is. A dinamikus szemléletmód egyik ábrázolási formája az energia éves körforgása, amint az végigáramlik a világmindenségen. Az energiaáramlás egy köre valójában két évig tart: az egyik szakasz yang, a másik yin. Mivel minden két éves ciklus átmegy az öt változó állapoton a teremtő rendet követve, ezért s teljes kör tíz évet, azaz egy shuent ölel fel. A dinamikus jelleg az energiakeringés napi és hónapi szakaszaiban ugyanúgy jelen van, mint ahogy az emberi test megfelelő energiaköreiben. Hasonlóképpen, minden egyes kibontakozási állapotot vizsgálhatunk dinamikus és statikusként is. A fém osztálya például, dinamikusként vizsgálva olyan cselekedeteket eredményez, mint a gyilkolás, a háborúzás, a megtisztulás és a változás. Statikus oldalról szemlélve a fém osztályát példázzák az eszközök, a szerszámok és a fegyverek.
A szellemileg beérkezett ősök úgy értelmezték a fát, mint olyat, ami felfelé törekszik, akár egyenesen, akár kanyargó vonalban. A fém olyasmit jelent, ami változásnak van kitéve, a tűz lángolva tör fölfelé, a víz lefelé folyik, a föld képes életet adni. Elvont értelmükben ezek az elemek jelképezhetik azon anyagokat, illetve jelenségeket, melyek jellemzői között szerepelnek az adott szakasz által mutatott tulajdonságok. A szóban forgó elemek ciklikus kölcsönhatása segítségünkre lehet abban, hogy megmagyarázzuk és kellőképpen bemutassuk a világegyetemben előforduló összes anyag és jelenség összefüggését., beleértve az ember külső és belső tapasztalásainak területét is. Az energia kibontakozásának öt szakasza teljes filozófiai és gyakorlati rendszert biztosít számunkra, amely megmagyarázza az egyetemes kölcsönhatások bonyolult összefüggéseit, mi több, alkalmazásával helyreállítható a felborult energia-egyensúly, a konfliktushelyzetek pedig elkerülhetővé válnak.
Az energia kibontakozása során öt állapotot vesz föl, mely öt állapot szorosan kapcsolódik egymáshoz, mindig ugyanabban a sorrendben követve egymást a körforgásban. Ennek az öt szakasznak az együttes hatása hozza létre a világegyetemet, s ez tükröződik az emberi mikrokozmoszban is.

Ni Hua-ching: Tao a leheletfinom, egyetemes törvény
Lunarimpex kiadó

2011. szeptember 20., kedd

Taijiquan alapelvei

Wang Cungyue a Taijiquanról


Energiát használni nem helyes,nem használni őket sem helyes.Lágynak, de keménynek lenni helyes.

Elhajolni nem helyes,Belépni sem helyes.Nem elhajolni és nem belépni helyes.

Odatapadni nem helyes,Nem odatapadni sem helyes.Se túl félénknek, se túl különállónak lenni helyes.

Lebegni nem helyes,A nehézség sem helyes.
A
könnyűség, érzékenység, nyugodtság és lesüllyesztés helyes.

A bátorság nem helyes,A szelídség nem helyes.A nagy bátorság és kifinomult érzékenység helyes.

Megütni embereket nem helyes,Nem megütni embereket sem helyes.Szellemi megadásra kényszeríteni az ellenfelet helyes.

A Taijiquan Tíz Alapelve


1. A fej terheletlen és élénk
2. A mellkas egy kicsit besüpped, a hát pedig egyenes
3. Laza keresztcsont
4. Leengedett vállak és lógó könyök
5. A terhelés és a lazítás megoszlása
6. Figyelmet alkalmazzunk fizikai erő helyett
7. A felső és az alsó részek összhangja
8. A folyamatosság jelentősége
9. A belső és a külső harmonikus kapcsolata
10. Légy nyugodt a mozgásban

1. A fej terheletlen és élénk„A fejet egyenesen kell tartani ahhoz, hogy az életenergia eljuthasson a fejtetőig. Ehhez nem szabad erőt alkalmazni. Erőlködéskor a nyak megmerevedik, a Qi és a vér nem tud jól keringeni. Ezért a “terheletlen és élénk fej” kifejezés természetes fejtartást jelent. Ha a fejtető terhelt és élettelen, az azt jelenti, hogy a test alapenergiája nem tud magától felemelkedni a mellékvesék tájékáról.”

2. A mellkas egy kicsit besüpped, a hát pedig egyenes“A mellkas egy kicsit besüpped” a mellkas egyszerű és laza tartását jelenti, hogy a Qi lejuthasson a DanTian pontba. Ha kinyomjuk a mellkast, akkor ott a Qi megreked, a test felül nehézzé, alul könnyűvé válik és a lábfejek inogni kezdenek. Az “egyenes hát” azt jelenti, hogy a Qi végigfut a háton. Ha a mellkas enyhén lesüllyed, a hát automatikusan kiegyenesedik és az erő összehasonlíthatatlan módon folyik végig a gerincoszlopon.”

3. Laza keresztcsont„A keresztcsont az uralkodó az egész testben. Ha a keresztcsont laza, akkor a lábszárak is erővel telítettek és a lefelé irányuló mozgásoknál (azaz guggolásnál) is szilárdak. A terhelés és a lazítás kölcsönhatása forgást idéz elő a keresztcsontban. Ezért mondják: “Figyelj arra, hogy a Qi a fejtől lejusson a keresztcsonthoz. Ha ott van, nem kell továbbvezetni a lábakhoz, magától is odamegy.”

 4. Leengedett vállak és lógó könyök„A “leengedett vállak” azt jelenti, hogy a vállak lazák, saját súlyuk húzza lefelé őket. Ha a vállak nincsenek lazán leengedve, felhúzódnak. Ennek megfelelően a Qi is felemelkedik, és így az egész test sem jut erőhöz (csak egy része). A “lógó könyök” azt jelenti, hogy a könyök laza. Ha az ember nem távolabbról (azaz könyökből) lazítja el a vállait, akkor az erő elakad a vállak környékén. Ez hozzá nem értésre vall.”

5. A terhelés és a lazítás megoszlása„A lazításnak és a terhelésnek elsőrendű jelentősége van a TaiJiQuan harcművészetében. Ha az egész test a jobb lábon nyugszik, a jobb láb terhelt (teli), és a bal láb terheletlen (üres). Ha az egész testsúly a bal lábon van, akkor a bal láb terhelt, és a jobb láb terheletlen. Ha a terhelés és a lazítás helyesen oszlik meg, akkor a fordulás könnyű és élénk, egyáltalán nincs szükség erőkifejtésre. Ha a terhelés és lazítás nem oszlik meg jól, a lépések nehézzé és darabossá válnak, tehát nem lesznek biztosak, a test pedig könnyen kibillenhet az egyensúlyából. „

6. Figyelmet alkalmazzunk fizikai erő helyett„A TaiJiQuan-ról szóló tanulmány azt mondja: “Ebben a művészetben az embernek figyelemre van szüksége, és nem fizikai erőre. A gyakorló ellazítja egész testét, még a legcsekélyebb erőt sem kell kifejtenie. Erőkifejtéskor ugyanis az inak, csontok és véredények összehúzódnak. Ez automatikusan történik. Ha nincs erőkifejtés, akkor a mozgásváltozások könnyedek, élénkek és természetesen körkörösek. Vagy kétségbe vonható-e, hogy erőkifejtés nélkül megtöbbszörözhető az erő?” Az egész testnek lefelé futó energiapályái és keresztkötései vannak, mint talajban a vizes árkok. Ha nem dugulnak el a vizes árkok, a víz átfolyik. Hasonló módon tud a Qi a lefutó energiapályákon és a keresztkötéseken cirkulálni, ha azok nincsenek elzáródva. Ha a Qi és a vér akadályba ütközik, a mozgások elvesztik élénkségüket, és az egész testet akár egy tollpihével is ki lehet billenteni az egyensúlyából. Ha azt mondjuk, hogy nem erőkifejtésre, hanem figyelemre van szükség, az azt jelenti, hogy a Qi a figyelmet követi (a figyelemnek engedelmeskedik). Ha a Qi és a vér jól kering, mindig áthatják az egész testet, és nem keletkezik elzáródás. Azok, akik sokáig így gyakorolnak, elnyerik ezt a belső erőt. Ezért folytatja így a TaiJiQuan-ról szóló tanulmány: “a pólusok lágyak és puhák, így válnak erőssé és acélossá.” Azoknak, akik rendszeresen gyakorolják a TaiJiQuan-t, olyan a karjuk, mint a vattába csomagolt vas. Az erő a pólusokba süllyed. A dilettáns módon gyakorlók sok erőt használnak, és csak látszólag erősek. Ha pedig nem fejtenek ki erőt, gyengévé és ingataggá válnak. Ebből látható, hogy erőkifejtésük csak felületes és külsődleges. Ez a legkönnyebb módja a figyelem nélküli erő alkalmazásának a mozgásban, ami csak rövid ideig működőképes.”

7. A felső és az alsó részek összhangja„A koordinációról a következőket mondja a TaiJiQuan-ról szóló tanulmány: “A gyökér (eredet) a lábfejekben van, azután a lábszárakba kerül, elárasztja a keresztcsontot, majd megjelenik a kézfejekben és az ujjakban.” Ezért telítődnek szükségszerűen Qi-vel a lábfejek, lábszárak, keresztcsont stb. Ha a kézfejek mozognak, akkor a keresztcsont is mozog, ezzel együtt mozognak a lábfejek, és a szem követi a mozgást. Ha van olyan rész, amely nem mozog, az egész mozgásfolyamat koordinálatlanná válik és összezavarodik.”

8. A folyamatosság jelentőségeBár van erő a dilettánsan gyakorolt TaiJiQuan-ban, de ettől az ember feszültté válik. Ami felemelkedik, elakad, amit pedig tovább kellene vezetni, megszakad. A régi erő kimerül, új erő pedig nem keletkezik. Ezért az így gyakorlót a legkönnyebb legyőzni. A TaiJiQuan-hoz figyelemre van szükség és nem erőkifejtésre. Akkor az erő megszakítás nélkül árad tovább a kezdettől a végpontig, visszatér és újra kezdődik, így kimeríthetetlenül kering. Ezért mondja a már említett tanulmány: “Mint ahogyan a nagy folyam, a Yang-ce, örök időkön át áramlik”. Majd másutt: “Továbbfolyik, ahogyan a selyemszál tekeredik le a rokkáról.” Ezek a kifejezések mutatják, hogy a Qi összefonódik a folyamatosság fogalmával.”

9. A belső és a külső harmonikus kapcsolata„A TaiJiQuan-t szellemi irányítással (tartással) kell gyakorolni. A szellem a parancsnok, a test a közlegény. Ha megfelelően jelen van a szellemi energia, akkor a mozgások természetesek, könnyűek és élénkek. A testtartás nem kívülről lazul és terhelődik, a mozgások nem kívülről nyitódnak és záródnak. Az úgynevezett  “nyitás” nemcsak a kezek és lábak nyitását jelenti, hanem a szellem nyitását is. A “zárás” nemcsak a kezek és lábak összezárására vonatkozik, hanem a szellemi zárásra is. Azáltal, hogy a belső és a külső találkozik, Qi keletkezik és a kettő szervesen összekapcsolódik.”

10. Légy nyugodt a mozgásbanA dilettánsan gyakorolt TaiJiQuan-ban a gyakorló össze-vissza szökdécsel, kiadja minden erejét, és a végén levegő után kapkod. Az igazi TaiJiQuan-t úgy gyakorolják, hogy a gyakorló mozgásban van ugyan, mégis teljes nyugalomban marad. Akkor a mozgások lassabbak és jobbak. A “lassú” azt jelenti, hogy a be- és kilégzés mély és lassú, a Qi leereszkedik a DanTian pontba. Így a véredények sértetlenek maradnak és nem lép fel fáradtság. A tanulónak mindezeket meg kell szívlelnie, az utasítások értelmét fel kell fognia.”