A világon megszámlálhatatlan harci stílus létezik. Mind válasz a környezet kihívásaira. Vannak, melyek a hegyekben alakultak ki, vannak, amik a végeláthatatlan pusztaságokon. Van, mi a vizes környezetre válasz. Ahány kreatív ember és életkörülmény, annyi stílus, annyi válasz a kérdésekre. Van stílus, melyet szűk térre fejlesztettek ki, van olyan amely 560 fokos fordulórúgással kápráztat el. Van, mely egyszerűnek látszik, mégis bonyolult és létezik ennek ellenkezője is. Van, ahol végletekig, szinte egy-egy technikáig egyszerűsödött a harc művészete, van ahol a látvány és a testmozgás a fontos. Van, aki a tradíciókat, van ki a forradalmakat részesíti előnyben. Van, aki gyenge és vannak hatalmas erősemberek is...

Melyik stílus a legjobb??
Melyik nyelv a legjobb??
Melyik tánc a legszebb??
Melyik a legokosabb találmány??

Mindent az adott körülmények határoznak meg. Ha erős vagyok? Tigris leszek. Ha gyenge, akkor daru. Ha vidám, akkor majom, ha ravasz, kígyó...
Nem csak az adott személy képességei, hanem a körülmények is fontosak. Sőt még a hangulat, a napszak, az időjárás is befolyással lehet arra, hogy ki mit választ.
Nincs értelme a kérdésnek: melyik jobb...
Csak ennek: melyik a legjobb nekem...
Talán hosszú az út míg megtalálom, talán nem...

Kínai barátaink nem azt kérdezik, hogy melyik a te stílusod, hanem azt, hogy milyen a te wushud? Ahogy azt már a keletiektől megszokhattuk: az egyén számít és nem a zászló, ami mögé bebújik. Ha te legyőzöl engem, akkor a te wushud jobb az enyémnél. / Persze csak ott és akkor... és esetleg... :-) /
Amint azt láthatjuk, tehát sok az út, de egy a lényeges: az ember kung-fuvá válása. Ha ez sikerül, eltűnik a stílus, csak a harcos marad az ő saját kung-fujával, mely egyéniségéhez símul.
Sok stílus van tehát.
Vannak olyan különbségek, melyek alapján szétválaszthatjuk, besorolhatjuk a stílusokat. Természetesen a kung-fu nagyban különbözik a karatétól, a birkózástól, dzsúdótól. Én csak a wushu stílusokra szorítkozom a továbbiakban, természetesen tisztelettel fejet hajtva a többi stílus előtt...
Valószínűsíthető, már csak ősi származása miatt is, hogy minden kung-fu ősatyja a shaolin stílus volt. A kolostor lerombolása után már nem sikerült visszaállítani a teljes ősi tant, de a megmaradó mesterek így is csodálatos munkát végeztek. A kolostorból kiszivárgó tudás ezer és ezer stílust keltett életre.
Ezeket, bár az eredet a meditáció helyes felhasználásán nyugodott, mégis "külső stílusokként" tartják számon. Ez azt jelenti, hogy ha a Qit fel is használják, a gyakorlók, az az izmok és csontok, a test feledzésében ki is merül. A Qi szerepe a test erősítésére van korlátozva. Az eredmény így is nyilvánvalóan nagyszerű, hiszen vas egészséget, szinte természetfeletti ütésállóságot, gyorsaságot és erőt ad a mestereknek.
Élt azonban egy mester, Can Shan Feng, aki merőben más úton járt, mint a többiek. Valószínűleg a Daru és Kígyó stílusok mestere volt, ám nem a buddhista élet vonzotta igazán. Szíve és értelme egy nagyon ősi természeti megfigyelési rendszer, a taoizmus felé húzott. Állandó figyelemre és elméjének megnyitására oktatta a Tao követése.
Figyelte a környezetét és igyekezett a természettel minél jobban egységre jutni. Elvonult tehát az elhagyatott Wudang hegységbe, és idejét a meditációnak, a megfigyelésnek, az eggyé válásnak szentelte. Rájött, hogy a természetben nem a gyengébb a feltétlen vesztes, és a taoisták szent könyvét, a Tao Te Chinget tanulmányozva felfedezte a természetben a Tao, a Legvégső törvényeit is. Olyan törvényeket, mint az állandó körforgás, a befogadás, az engedékenység, a viszonylagosság, az eggyé válás. Megértette, hogy a legnagyobb erő, mely a Tao törvényeit követi, a Qi, mely mindent alkot, átfog, mozgat.

A taoista test- és egészségfejlesztő gyakorlatokat és gyógyhatású készítményeket használva, egyre jobban megismerte a Tao törvényeit önmagában is. A Qi és a Tao működését megfigyelve egy új stílust hozott létre, mely bár csak egy újabb lassú mozgásban végrehajtandó egészségfejlesztő gyakorlatnak látszott, mégis valami forradalmian új volt: egy belső stílusú harcművészet, mely a Tao törvényein alapúl és a Qi erejét használja mindenben. Gyakorlója egyre közelebb kerülhet igazi énjéhez, a természet törvényéhez, a Nagy Végsőhöz, a Tao lassan teljesen uralomra jut benne.

Can Shan Feng nem bújhatott ki a bőréből: Harcos szerzetes volt, akinek élete szüntelen küzdelemmel és meditációval telt. Felismervén, hogy a küzdelem igazából két ellentétes erő egysége, nem félt a küzdelemtől. Harci művészetet alkotott, nem tornagyakorlatot.
Művészetének neve: A Nagy Végső Ököl, ahol a Nagy Végső maga a Tao.
Egy ilyen harcművészet Kínában sokak szemében szálka, mert neve minden más fölé helyezi. Ám Can Shan Feng tanítványai kiállták a próbát. Hihetetlen erejük, fürgeségük, természetességük és a lényükből áradó varázs, no meg dörgő pofonjaik lassan meggyőztek mindenkit: itt valami olyan nyilvánul meg , amely valóban Nagy Végső....Maga a Tao.
A Chi (pinyin, qì) kellő kultivációját mindig nehéz volt szavakban kifejezni, de a kínai kommentátorok a századok folyamán mindig foglalkoztak a kérdéssel. Egy tiszteletre méltó szempontot találhatunk a történetírónak és filozófusnak, Ch'en Yuan-teh-nek az írásaiban, akinek az elemzése szerint a Chi nem más, mint Pang Jun, vagyis "eredeti élet-lényeg". Ch'en a "Régi kínai filozófia története" c. munkájában rámutat arra, hogy a születés pillanatában a test teljesen Pang Jun-ból áll.

Ha ezt az "eredeti élet-lényeget" meg lehet őrizni a testen belül, akkor az életet "halhatatlaníthatjuk". A "halhatatlanság" alatt Ch'en nyilván az élet meghosszabbítását és nem abszolut fizikai halhatatlanságot ért, bár ezt bizonyos jámbor taoista misztikusok tagadnák, azt állítva, hogy szigorú szabályaik révén itt a földön megvalósítható lenne az örök élet.

Ch'en azzal folytatja az élet megőrzésének a lehetőségeivel kapcsolatos taoista tételét, hogy az "eredeti élet-lényeg"-nek érintetlennek kell maradnia vagy meg kell menteni a pusztulástól azáltal, hogy a testet olyan puhának kell tartani, "mint a baba teste". Ch'en szerint a nehézség abban áll, hogy hogyan védjük meg "az eredeti élet-lényeget" az elpárolgástól. Ugyanis minél távolabb jut valaki az elsődleges állapottól, annál közelebb van a halálhoz. Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy mivel a taoisták folytonosan a hosszú életre törekedtek, féltek volna a haláltól. Teljesen és félelem nélkül elfogadták a halált, mivel felismerték a Tao Yin-Yangjában, hogy az élettel együtt jár a halál. Pusztán megpróbálták lelassítani a Yin (halál) erejét a Yang (élet) erő meghosszabbításának a kultiválása révén. A halált nyugodtan viselték el, mint a ciklikus folyamatosságának egy természetes részét.

Amikor az ember megszületik, puha és gyenge;
Amikor az ember meghal, merevvé és keménnyé válik;
Így, a merev és az utána-nem-engedő követi a halált;
A puha és az utána-engedő követi az életet.

(Tao Te King, 10. fejezet)

A legtöbb ember hajlamos arra, hogy aktív életet szorgalmazzon, amely lassan-lassan felemészti a Ch'i-t, a vitális erőt. A taoista azt mondaná, hogy az élet megrövidül a Ch'i szétszóródása miatt. Ez mindörökre elvész, nem lehet visszanyerni. Ezért mindent meg kell az embernek azért tenni, hogy fenntartsuk és megtartsuk az "eredeti élet-lényeget" a testen belül.

Ch'en kommentárjai szerint a halhatatlanságra vonatkozó minden taoista módszer a Ch'i "eredeti élet-lényegének" a megőrzésére szolgál abból a célból, hogy megőrizzék az "az ember eredeti természetes jóságát". Éppúgy, mint a Ch'an buddhista "megvilágosodásban", a taoista a Ch'ire inkább "érzés", mint beszéd révén tesz szert. Másrészt a taoista erre nagyrészt mozgás révén tesz szert, míg a buddhista ülve végzi meditációit. A taoisták arra a következtetésre jutottak, hogy az ülve végzett meditáció zsibbadságot okozhat és akadályozhatja a testben a keringést. Így dolgozták ki a T'ai Chi Ch'uan-t, mint hagyományos belső kultiváció kiegészítését. Ez álló helyzetben végzett meditáció lassú, koncentrált mozgásokkal. A taoista bölcsek úgy vélik, hogy "a tevékenységben végzett meditáció tízezerszer jobb, mint az ülve végzett meditáció".

A nyugati emberek számára a meditáció azt jelenti, hogy elmélkedésben töltenek egy bizonyos időt, ülő vagy feltétlenül statikus testtartásban. A taoista meditációnak azonban további, messzire vezető következményei vannak. A meditáció nem szükségképp mozgás-mentes. Ha egy személy teljes szellemét és testét igénybe veszi egy bizonyos tevékenységben, legyen az akár padlóseprés, vagy séta a tengerparton elragadtatva a napnyugta látványától, akkor azt mondjuk, hogy az illető meditációban van. Így a T'ai Chi Ch'uan a "végső" mozgásos meditációnak tekinthető, mozgásban végzett meditációnak. Ez a taoista "külső erőfeszítés", amely segíti a Ch'i belső kultiválását. A "T'ai Chi Rendszeres Kultivációja" c. könyvben, amelynek szerzője állítólag Chang San-feng, ezt olvassuk:

A T'ai Chi Ch'uan felöleli az erőfeszítés teljességét. A meditáció, az első lépés, a belső kultiváció puha és nyugodt erőfeszítése. A T'ai Chi Ch'uan mozgásai a kultiváció aktív, külső részei. A végső cél elérése érdekében kombinálni kell a külsőt és a belsőt, az aktivitást és a passzivitást, a keménységet és a puhaságot.

Tábor

         TAIJI TÁBOR

A hagyományos nyári tábort ismét a Mecsek lábánál - Boldogasszonyfa, sasréti erdei iskolájában – rendezzük meg, már ötödik alkalommal.

Vezető oktató: Armen mester

2012. 08. 20. hétfőtől - 2012. 08. 27. vasárnapig

 7nap/6 éjszaka teljes ellátással.

 Reggeli(hideg), ebéd és vacsora (meleg).                   

Érkezés 2012. 08. 20. (hétfő) 9 órától

           

                                                                                                     

A hely 36 fő befogadására alkalmas.(4 db faház)

A közelben park, tó nagy szigettel és az erdőben kiépített tanösvény található.

 Ágyneműt vagy hálózsákot hozni kell!          

A szokásoknak megfelelően napi 3 kötött idejű edzés lesz.

A tervezett program:

Qi Gong: Yi Jin Jing (Inak és izmok átalakítása)

     8 brokáttekercs qi gong

     Wudang 5 állat qi gong

Xiao Zhou Tian (Kis égi kör)- Csütörtökön hosszabb elméleti és gyakorlati oktatás.

Taijiquan : 83 lépéses Wu stílusú pekingi forma

        Wudang San Feng (3 kincs forma)

      

Kung-fu: Wudang  Baji Quan

                 Wudang Ji Bin Quan

                

Lehetőség lesz a már megtanult formák gyakorlására is.

Fegyverek (hosszú bot, egyenes kard, szablya ) egyéni igény szerint.

A tábor díja: 62 000.- Ft /fő

Jelentkezés a teljes tábordíj befizetésével lehet. 2012. július 10.-ig.

 A mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és visszajuttatásával.

                           

Jelentkezési lap

Név:____________________________

Cím:___________________________________________________

Tel. : ____________________________

E-mail:__________________________________

Összesen:______ (fő)

                  

Ebből férfi/fiú:____(fő)

Ebből nő/lány:____(fő)

Ezen jelentkezési lap aláírásával és visszajuttatásával a kitöltő vállalja, hogy a tábor egész díját a megadott időpontig befizeti (2012. július 10.-ig).

Befizetett összeg:______________Ft.

                                                           Aláírás:

                                                                       __________________________________

A jelentkezési lap leadható és további információ kérhető:

                                                                                  zhongdao.mail@gmail.com

Opre Erika 06-20/9941301

Dr Armen Tatevoszjan  06-20/3162096

A Chi Kung alapfogalmai

Ebben a részben azokat az alapvető fogalmakat értelmezzük, amelyek a chi kung elméletének és működésének megértéséhez szükségesek.

Három Kincs (San Bao): Esszencia (Jing), Energia (Chi), Szellem (Shen)

Esszencia (Jing): A jing számtalan jelentéssel bír a kínai nyelvben, de itt a megértés szempontjából legalapvetőbb jelentésében használjuk. Olyan elsődleges energiát jelent, amely mindenben jelen van. Olyan forrás, amelyből a dolgok keletkeznek és amely megmutatja a dolgok igazi természetét. A chi kung-ban használt Eredeti Esszencia (Yuan Jing) azt az energiát jelenti, amelyet a szüleinktől örököltünk és amelyet a Vesék (vesék és a nemi szervek) tárolnak. Ez az alapvető energia-készlet a legfontosabb részünk, életünk forrása, melyet életünk során felhasználunk, átalakítunk. Ennek az eredeti Esszenciának a mennyisége attól függ, hogy milyen volt szüleink nemzéskor jellemző egészségi állapota, energiaszintje. Ennek az energiának a mennyisége életünk folyamán nem növelhető, de más energiákká (pl. chi, shen stb.) átalakítható és minősége javítható.
A chi kung gyakorlása során alapvető fontosságúak az Eredeti Esszencia megőrzésére, megerősítésére, minőségének javítására, hatékony átalakítására vonatkozó gyakorlatok. Ide tartoznak azok a gyakorlatok, amelyek a Jing szabályozott felhasználását, a vesék megerősítését, testünk karbantartását szolgálják.
Az Eredeti Esszencia folyamatosan Chi-vé (Qi, csí) alakul, amely az alsó energiaközpontban (alsó Tan Tien, Dan Tien, tantien) áramlik és ott tárolódik a későbbi felhasználásig. Az eredeti Jing mennyiségét csökkentik a túlzásba vitt szexuális élet és az elszivárgás a Vese kapuin („Shenshu” és „Mingmen”) pontok. A megfelelő mennyiségű szexuális tevékenység aktivizálja a Chi-t és ezzel táplálja a Szellemet (shen).

Energia (Chi, Qi, csí): A világmindenséget behálózó, mindenütt és mindenben jelen lévő, a világot mozgásban tartó energia. Megtalálható az Univerzum minden pontján, az égen, a földben az emberekbe, a többi élőlényben és az élettelen dolgokban. (Ez az ősi megfigyelés teljesen igazolja az a – ma már általánosan elfogadott nyugati – elmélet, mely szerint minden energia és minden jelenség az energia megnyilvánulásának valamilyen formája.) Típusai az energia megmaradás és az energia átalakíthatóságának mindent átható törvénye alapján egymásba átalakíthatók. A kínai filozófia alapvetően három kategóriába sorolja és a Három Erőnek (Shan Chai) nevezi. Ez a három erő az Égi vagy Mennyei)Chi (Tian Chi), a Földi Chi (Di Chi) és az Emberi Chi (Zen Chi).
Ezek közül a legnagyobb – mindent átfogó és a másik kettőt is magába foglaló – az Égi Chi (Tian Chi). Ezen belül helyezkedik el a Földi Chi (Di Chi) és mindkettőn belül foglal helyet az Emberi Chi (Zen Chi), amely a kínai gondolkodás szerint a két előző chi keveréke és e két chi típus megfelelő arányú felvételével és elegyével jellemezhető.
Mivel a chi kung alapvetően az embert tartja szem előtt, ezért elsősorban az emberi chi gyűjtésével, fejlesztésével, mozgatásával, tisztításával foglalkozik, de ki kell terjednie a másik két chi típus tanulmányozására is. Ennek megfelelően a chi bármelyik aspektusának vizsgálata chi kung-nak tekinthető.
Az Emberi Chi az, amely a test életben tartásához is szükséges. A kínai filozófia szerint a testben – eredetét tekintve - kétféle Chi létezik. Az Eredeti Chi vagy Születés előtti Chi (Yuan Chi) [más neveken Ég Előtti Chi (Xian Tian Chi) vagy Víz Chi (Shui Chi)], amely az Eredeti Jing (esszencia) átalakításából jön létre. Másik típusa a Születés utáni Chi vagy Ég utáni Chi (Hou Tian Chi ) [más néven Tűz Chi (Hou Chi), amely a belélegzett levegőből és a táplálkozás során felvett esszenciából alakul át Chi-vé. Az Eredeti Chi lakhelye az alsó tan tien, míg a Születés utáni Chi a középső tan tienben található.
A növekedésünkhöz, fejlődésünkhöz és cselekedeteinkhez szükséges energia e két Chi keverékéből áll össze. Ez a vegyes Chi táplálja a Shen-ünket (Szellem) is (lásd: később).
Működését tekintve testünk chi-je két csoportba sorolható. Az Irányító vagy Tápláló Chi (Ying Chi), amely irányítja, szabályozza a teljes test működését. Ide tartozik az agyat, az egyes szerveket működtető, valamint a testmozgásokat szabályozó chi. Egyik típusa a vezetékekben kering, a szervek működésének biztosításáért felel és automatikusan jut el a szervekhez, végtagokba. A másik típusa az emberi elméhez (Yi) társul és a tudatos cselekvés szándéka irányítja a megfelelő végtagokba, izmokba. A Védő vagy Őr Chi (Wei Chi) a test felületét védi a káros külső hatásokkal szemben. A vezetékekből indulva hajszálvékony csatornákon jut el a test felületére, illetve ez a chi a testen kívülre is kiterjed. Automatikusan reagál a környezeti hatásokra, de érzelmeink is befolyásolják működését.

Szellem (Shen): (további jelentései: hallhatatlan lélek, elme, isteni). A shen lényünk spirituális része, amely szoros összefüggésben van agyunkkal is. A chi kung képzés egyik célja a Shen, a szellem megerősítése, táplálása és fejlesztése. A chi kung elmélete alapján a Shen egyrészt életben tart, valamint irányítja a Chi-t. Erős Shen mellett a Chi is erős és könnyen irányítható. A Shen lakóhelye a felső tan tien központ.
A Shen táplálásának folyamata a következő: az Eredeti Esszenciából létrejövő Eredeti Chi elvegyül a táplálékból és a belélegzett levegőből származó Születés utáni Chi-vel. Ez a vegyes Chi táplálja a Shen-t. Míg a Tűz Chi aktiválja a Shent, addig a Víz Chi a bölcsességünket erősíti, hogy képesek legyünk az aktivált Shen irányítására. Az aktivált és a bölcsesség által vezérelt Shen neve Esszenciális Shen (Jing Shen), mely így egészen az Eredeti Esszenciáig (Jing) vezethető vissza.
Ez az Eredeti Shen lényünk középpontja. Megnyugtat, kitisztítja az elménket és megerősíti akaratunkat. Az átlagos chi kung gyakorló számára a Shen feljesztésének célja, hogy a Chi-vel való táplálás útján felemelje azt, miközben a bölcsességgel megőrzi a Shen feletti irányítást. Ez a megemelkedett Shen hatékonyan irányítja és kormányozza a Chi-t, egészséget és hosszú életet biztosítva a gyakorlónak.
A magasabb rendű chi kung képzés célja a Shen megerősítése és fejlesztése, mindaddig, amíg lehetővé nem válik a szellem elkülönülése a fizikai testtől (testelhagyás). A Shen fejlesztésének végső célja a Szent Embrió vagy Hallhatatlan Magzat (Xian Tai) létrehozása, e spirituális magzat táplálása, amíg meg nem születik és önállóvá nem válik.
A Shen szintjeit a magasabbrendű chi kung iskolák – így a Chung Juan (Csung Jüan) Chi Kung Iskola a következő módon osztályozza:
Jin Lélek (Yinshen): a lélek első szintje. Ezt a lelket a jin túlsúly jellemzi. A hétköznapi ember lelke vagy szelleme, aki semmilyen speciális gyakorlatot nem végez. Élete a szokásos körforgásban folyik. Születik, éli az életét, majd természetes módon meghal. Lelke az általánosan meghatározott úton halad, a természet törvényei szerint. A keleti filozófia szerint újjászületik és ez így folyik számtalan alkalommal. A körforgásból való kilépéshez hatalmas energia szükséges, amelyet a gyakorlás teremthet meg. A gyakorlás során olyan testi változások jönnek létre, amelyek lehetővé teszik a Hallhatatlan Magzat létrehozását. Ez már nem ugyan az a lélek, amely eredetileg volt.
Jüan Lélek (Yuanshen): a lélek fejlődésének második szintje. Ebben az állapotban a lélek a kapott energiáktól megerősödik és javul a minősége. Ebben a lélekben már kevés a jin és egyre több a jang. Új természetet és lehetőségeket kap. Jellemzője, hogy képessé válik arra, hogy több egyforma lélekre osztódjon, amelyek egyszerre képesek a tér több részén tartózkodni.
Jang Lélek (Jangshen): a lélek fejlődésének harmadik szintje. A sok gyakorlás eredményeként a lélek már csak jang energiával rendelkezik. A jang lélekkel rendelkező ember képes tudatosan kivezetni a lelkét a testéből és képes oda visszatérni. E lélek számára a mi értelmezésünk szerint nincs halál, saját tudatával és annak energiájával szabályozza létezését. Ezen a lélekszint elérése a magasabbrendű chi kung gyakorlatok célja, de mindenki maga döntheti el, hogy milyen szintre kiván eljutni a chi kung gyakorlásában.

Érzelmi Elme (Xin): az elme érzelmek által vezérelt része (érzelem). A chi kung elmélete szerint az Érzelmi Elme a Születés utáni Chi-ből termelődik. Így az érzelmek szorosan összefüggnek a vérmérséklettel, a légzéssel és a felvett táplálék összetételével (élelmiszerek, gyógyszerek, drogok, levegő összetétele stb.). Az Érzelmi Elme aktiválja a Shent, de nem tudja szabályozni.

Bölcs Elme (Yi): az elme bölcs, megfontolt véleményalkotó része (értelem). A Születés előtti Chi-ből származik, A Bölcs Elme tartja féken az érzelmeket.

Energiacsatorna (Meridián): Az energiacsatornák rendszere a Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) alapja és egyben a chi kung elmélet része. A testben lévő energia (Chi) az energiacsatornák rendszerében kering szabályos útvonalon és jól meghatározható napi ciklus szerint. Az egyes energiacsatornák összekötik a test felületét és a hozzájuk kapcsolódó belső szerveket. Minden energiacsatornán un. biológiailag aktív pontok (akupunktúrás vagy akupresszúrás pontok) találhatók, amelyeken keresztül valósul meg az energiacsere az emberi chi és a külvilág chi-je között.
A meridián-rendszer – a szokványos érzékelés számára – érzékelhetetlen, boncolással nem mutatható ki. Az elektromos bőrellenállás mérésével azonban az aktív pontok kimutathatók, így a nyugati tudomány számára is bizonyítható létezésük.
Fő- vagy elsődleges meridián (Zsen Mo): A testben tizenkét fő- vagy elsődleges meridiánt, vezetéket különböztetünk meg, melyek elsődlegesen egy-egy belső szervhez kapcsolódnak (tüdőmeridián – vastagbél meridián – gyomor meridián – lépmeridián – szívmeridián – vékonybél-meridián – hólyagmeridián – vesemeridián – szívburok-meridián – hármasmelegítő-meridián – epehólyag-meridián – májmeridián). E vezetékek fő célja az energia áramoltatása és az egyes szervek összekötése a végtagokkal.
Mellék- vagy különleges meridián (tároló): A fő vezetékek mellet nyolc un. mellék- vagy különleges meridiánt is megkülönböztetünk. Ezek un. chi-tárolók, amelyek szabályozzák a chi áramlását az egyes fő-meridiánokban. E nyolc különleges meridián a következő: kormányzó vezeték (Du Mai), befogadó vezeték (Ren Mai), toló vezeték (Chong Mai), övvezeték (Dai Mai), jang sarokvezeték (Yangchiao Mai), jin sarokvezeték (Yinchiao Mai), jang összekötő-vezeték (Yangwei Mai), jin összekötő-vezeték (Yinwei Mai). A kínai filozófia szerint az egészség alapja, hogy a chi-tárolók feltöltött állapotban vannak és a fő-meridiánokon akadálytalanul áramlik az energia.

Energiaközpont (Tan Tien, Dan Tian): más néven Elixírmező, Katlan, Üst. A testnek olyan pontjai, ahol az energia összesűrűsödik, illetve ahová az energia a környezetből gyűjthető, összesűríthető: Ezeken a pontokon az energiát el lehet raktározni, át lehet változtatni, illetve javítani lehet a minőségét. A chi kung-ban három ilyen energiaközpontot különböztetünk meg:
Alsó tantien (Xia Dan Tian, Qihai) az emberi energia raktára. A köldök alatt három-négy ujjnyira, a test tengelyében található mező. Itt található az Eredeti Esszenciából termelődő Eredeti Chi. A fizikai szinthez kapcsolódik. Fejlesztésével, művelésével a test fizikai állapotát tudjuk normál állapotba hozni, az életünk során elhasznált chi pótlásával, illetve a chi minőségének javításával.
Középső tantien (Zhong Dan Tian) a Születés utáni Chi raktára. A szív magasságában található, a test középpontjában. A kínai orvostudomány álláspontja szerint itt, a tüdő és a szív területén alakul át a Táplálék és a Levegő Jing-je Chi-vé. Ez a Chi a középső tantienbe kerül, és a befogadó, valamint a kormányzó vezetéken keresztül kerül el a test minden részébe. A középső tantiennel való munka a lelki erőnk fokozását is szolgálja. Növeli az önbizalmat, segít, hogy képesek legyünk megoldani feladatainkat, segíti a kudarcérzet leküzdésében.
Felső tantien ( Shang Dan Tian) a homlok mögött, a két szem között található (harmadik szem). A szellem (Shen) tartózkodási helye. Amikor Chi-vel jól ellátott, felemelkedik és aktiválódik. Ez a központ működteti és egyensúlyozza ki mentális központunkat, segíti döntési képességeinket. A felső tantien gyakorlatai fejlesztik képességeinket, intellektusunkat és szellemünket. Szélesítik az érzékelés csatornáit, javítják a pszichés erőnlétet.
 

Da Mo

Bodhidharma was the 28th patriarch of Buddhism (28th direct descendant of the historical Buddha) and the first patriarch of Chinese Chan (Zen) Buddhism.  He was an enlightened master who introduced Chan Buddhism to China and is known as the founding father of Shaolin Kung Fu.
Born a prince in the southern Indian kingdom of Pallava at around 440 A.D., Bodhidharma was to follow in his father’s footsteps as king.  In the midst of his education and training, Bodhidharma encountered the Buddha’s teachings.  He immediately saw the truth in the doctrine of Buddhism and decided to give up his esteemed position and gifted princely life to become a monk and study with the legendary Buddhist master Prajnatara who was the 27th patriarch of Buddhism.  Bodhidharma rapidly progressed in his Buddhist studies and in time became an enlightened master.  Master Prajnatara instructed his disciple to travel to China and spread the Mahayana teachings of Chan Buddhism to the Chinese.
Bodhidharma set off on his quest and after a brutal trek over Tibet's Himalayan Mountains, surviving both the extreme elements and treacherous bandits he finally arrived in China around 520 A.D. Upon the invitation of Emperor Liang Wu Ti, Bodhidharma went to Nanjing.
Emperor Wu Ti, a devout Buddhist himself, requested an audience with Bodhidharma.  The emperor was very fond of Buddhism and often wore Buddhist garments, ate vegetarian food and recited Buddhist prayers.  Proud of his knowledge and contributions he had made towards the spreading of Buddhism, the emperor asked Bodhidharma “Since I came to the throne, I have built many temples, published numerous scriptures and supported countless monks and nuns. How great is the merit in my deeds?” “There is no merit in your deeds”, replied Bodhidharma. The emperor was confused and angered by his remark.  He had failed to understand Bodhidharma’s statement, which meant that one is not really practicing the dharma (Buddha’s teachings) if one does good deeds only for selfish reasons.  In the emperor’s case his actions were done for the intention of gaining fame and praise.  Bodhidharma was explaining that the self-centered desire and craving for merit and praise changed the nature of the emperor’s deeds.
After the conversation between the emperor and Bodhidharma, which was mutually unsatisfactory, Bodhidharma left the palace, crossed the Yangtze River, and continued north until he arrived at the Shaolin Temple in Henan Province.
When Bodhidharma saw the monks at the Shaolin Temple, he noticed that they were spiritually strong but physically weak due to long-term meditation practice. Bodhidharma informed them that he would teach them to cultivate their minds and bodies by a two-part program of meditation and physical training.
Legend has it that Bodhidharma meditated in a cave nearby, facing the wall for 9 years in seclusion.  Upon reemerging, Bodhidharma created an efficient exercise program for the Shaolin monks that strengthened the body, and enabled application in self-defense. He developed a system of 18 dynamic tension exercises. These movements are known as the Yi Jin Jing, or Changing Muscle/Tendon Classic. We know this system today as the 18 Lohan Qi Qong Movements - the basis of Shaolin Kung Fu.  Through his teachings, the Shaolin Monks forged and developed over the centuries, what is today the most advanced and complete martial arts system the world has ever known. 
The contributions Bodhidharma has made to the spreading of Buddhism in China and beyond are immeasurable.  The Mahayana teaching of Chan Buddhism was quickly assimilated into Chinese culture and began to spread throughout the country.  In the 12th century, Chan Buddhism spread to Japan and then Korea.  Today Chan Buddhism is strong and flourishing in countries all over the world.

szeminárium wu taiji jien 3

Északi WU stílusú 64 mozdulatos Tai Ji kardforma

3 rész

17. Szúrd a Torkod Egyágú Ostorral.

18. Söprés a Karddal.

19. A Tigris Kuporog a Kapunál.

20. Evezni a Csónakban. 

21. A Csónak Halad az Áramlattal. 

22. Fess Egy Piros Pontot a Szemöldökök Közé.

23. Csuklóvágás Hátra Lépéssel.

24. Hasítás Testfordulással.