Zhang Sanfeng és a Taijiquan kialakulása
A legendák a Taijiquan megalkotását a Pihekezű Halhatatlannak, Zhang Sanfengnek tulajdonítják.
Zhang Sanfeng, a Pihekezű HalhatatlanZhang Sanfeng a Song-dinasztia (i. sz. 960-1126) második felében, a Liaodongbeli Yizhou-ban született. “Hét láb magas, darucsontú, szálegyenes tartású ember volt. Az arca kedves szemöldökével és nemes vágású szemével az ősi Holdhoz hasonlított. Lándzsa alakú szakálla télen-nyáron ugyanazon bambuszkalap alól kandikált ki.” Hongwu uralkodásának 27. évében, a Wudang-hegységbeli Hubeiben tartózkodott, ahol a kor klasszikus filozófiai értekezéseit tanulmányozta.
Éppen kedvenc írásait olvasgatta, mikor egy vidám madár szállt az udvarba. Zhang Sanfeng felfigyelt rá, és az ablakából hallgatta énekét. Kis idő elteltével, a madár meglátott egy összetekeredett kígyót a fa lábánál, abbahagyta az éneklést, kiterjesztette szárnyait és lecsapott ellenfelére. A kígyó hamar észlelte a veszedelmet és a madár támadásait körkörös hajladozással, ide-oda mozgással és hullámzással próbálta kivédeni. Ha a madár a fejét támadta, a kígyó elhúzta azt, és a farkával csapott vissza, ha a madár a farkát támadta, akkor a fejével vágott visza. Ahányszor ellentámadás érte, a madár tehetetlenül és zavartan szállt vissza a fára. Hosszú idő telt el így, döntő csapás nélkül. A Halhatatlan szerette volna közelebbről látni az egészet, de mire odaért, a kígyó és a madár már eltűntek.
Zhang Sanfeng egyfajta kinyilatkoztatásként értékelte a kígyó és a madár küzdelmét, mely alapot adott számára a Taijiquan elméletéhez. Így alakultak ki a kezdetben 27 mozdulatból álló, majd egyre bővülő alaptechnikák. Maga az összetekeredett kígyó Zhangot a Taiji szimbólumára emlékeztette, mely szerint a lágy mindig felülkerekedik a keményen.
Zhang Sanfengnek voltak különlegesek szokásai, melyekre mély magyarázatot adott. Kedvenc időtöltéseit szinte mindig éjszaka végezte, mivel úgy vélte, hogy a Qit ilyenkor könnyebben lehet fejleszteni. Ezek a gyakorlatok a következők voltak:
Egyszer pihenés közben látomása támadt, melyben 24 tündér jelent meg előtte, és mindegyikük egy igen különös, az eddigiektől teljesen eltérő mozdulatot mutatott neki. Ezek a technikák lenyűgözték Zhang Sanfenget, ezért miután magához tért, rögtön neilátott a gyakorlásukhoz. Rövid időn belül sikerült elsajátítania a látottakat, és ezek lettek a Taijiquan gyakorlatainak alapjai.
Annak ellenére, hogy a Taijiquant Zhang Sanfengtől származtatják, a stílus más néven és elszórtan már korábban is létezett. A feljegyzések szerint a Taijiquanban két taoista technika-rendszer ötvöződik:
Zhang Sanfeng szobra a pekingi Fehér Felhő Kolostorban
Zhang Sanfeng, a Pihekezű HalhatatlanÉppen kedvenc írásait olvasgatta, mikor egy vidám madár szállt az udvarba. Zhang Sanfeng felfigyelt rá, és az ablakából hallgatta énekét. Kis idő elteltével, a madár meglátott egy összetekeredett kígyót a fa lábánál, abbahagyta az éneklést, kiterjesztette szárnyait és lecsapott ellenfelére. A kígyó hamar észlelte a veszedelmet és a madár támadásait körkörös hajladozással, ide-oda mozgással és hullámzással próbálta kivédeni. Ha a madár a fejét támadta, a kígyó elhúzta azt, és a farkával csapott vissza, ha a madár a farkát támadta, akkor a fejével vágott visza. Ahányszor ellentámadás érte, a madár tehetetlenül és zavartan szállt vissza a fára. Hosszú idő telt el így, döntő csapás nélkül. A Halhatatlan szerette volna közelebbről látni az egészet, de mire odaért, a kígyó és a madár már eltűntek.
Zhang Sanfeng egyfajta kinyilatkoztatásként értékelte a kígyó és a madár küzdelmét, mely alapot adott számára a Taijiquan elméletéhez. Így alakultak ki a kezdetben 27 mozdulatból álló, majd egyre bővülő alaptechnikák. Maga az összetekeredett kígyó Zhangot a Taiji szimbólumára emlékeztette, mely szerint a lágy mindig felülkerekedik a keményen.
- formagyakorlatok gyakorlása újholdnál, egy sötét éjszakán, melyet az Életerő növelése érdekében végzett;
- kardtáncoltatás (a Taiji kardformája) holdfénynél, mely Qit halmoz fel a testben;
- éjszakai hegymászás, mely erősíti és mélyíti a lélegzetet;
- klasszikusok olvasása esős éjszakákon, mely kitisztítja a gondolatokat;
- meditáció éjfélkor, mely felragyogtatja a Szellemet.
Egyszer pihenés közben látomása támadt, melyben 24 tündér jelent meg előtte, és mindegyikük egy igen különös, az eddigiektől teljesen eltérő mozdulatot mutatott neki. Ezek a technikák lenyűgözték Zhang Sanfenget, ezért miután magához tért, rögtön neilátott a gyakorlásukhoz. Rövid időn belül sikerült elsajátítania a látottakat, és ezek lettek a Taijiquan gyakorlatainak alapjai.
Annak ellenére, hogy a Taijiquant Zhang Sanfengtől származtatják, a stílus más néven és elszórtan már korábban is létezett. A feljegyzések szerint a Taijiquanban két taoista technika-rendszer ötvöződik:
- a To Noa, mely főképp a belső erőket művelte és
- a DaoYie, mely az izmok és inak fejlesztésével is foglalkozott.
Zhang Sanfeng szobra a pekingi Fehér Felhő Kolostorban
